| Summary: | Szakdolgozatomban Zalaegerszeg Megye Jogú Város Önkormányzata gazdálkodását költségvetési beszámolóinak az adatai alapján vizsgáltam 2013-2015. évekre vonatkozóan. Elemzésem célja az volt, hogy képet kapjunk az önkormányzat gazdálkodásáról. A kutatás alapja az önkormányzat 2013-2015. évi beszámolói és azok mellékletei voltak. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának és a felügyelete alá tartozó önállóan működő intézmények, valamint önállóan működő és gazdálkodó intézmények beszámolóinak elemzése során körvonalazódott, hogy önkormányzati szinten és költségvetési szerveknél is szigorú, következetes gazdálkodás folyik. A kutatásom első szakaszában a vagyoni helyzetet vizsgáltam különböző mutatószámok segítségével, mint például a befektetett eszközök aránya, forgóeszközök aránya vagy a pénzeszközök aránya. Az alábbi következtetéseket vontam le: a befektetett eszközök és a forgóeszközök aránya megfelelő, a befektetett eszközökön belül számottevő részt tesznek ki a tárgyi eszközök, míg a forgóeszközökön belül a költségvetési szerveknél a pénzeszközök, önkormányzati szinten az értékpapírok meghatározó szerepet töltenek be. A források vizsgálata folyamán arra a megállapításra jutottam, hogy az önkormányzat és az intézmények is kellőképpen tőkeerősek, kismértékű idegen tőkével működnek. A második szakaszban a pénzügyi-likviditási helyzetet tanulmányoztam. A mutatók értékei magas likviditással rendelkeznek, és ennek köszönhetően fizetési gondok sem merülnek fel a vizsgált időszakban. A befektetett eszközök saját tőkével fedezettek, a kötelezettség állomány is elfogadható, ebből kifolyólag semmiképpen sem lehet eladósodottság. A következő periódusban a bevételi és kiadási előirányzatokat vizsgáltam: azok betartása nélkülözhetetlen, teljesítése 100% körül mozog. Kulcsfontosságú a bevételek beszedése, mivel a bevételek nélkül nem lehet kiadást teljesíteni. Többletkiadást kizárólag többletforrás terhére lehet teljesíteni. Összességében megállapítható, hogy Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata megfontoltan, felelősen gazdálkodik és a lehető legszínvonalasabban kerülnek ellátására a feladatok, annak ellenére, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet megnehezíti a kitűzött feladatok végrehajtását. A következő években a pénzügyi egyensúly fenntartása mellett, Zalaegerszegnek a megkezdett beruházásokra kell összpontosítani, ezekre kell helyeznie a hangsúlyt. Ebből kifolyólag kulcsfontosságú a bevételek megtartása, növelése. Az északi ipari parkban 2015-ben 5 milliárd forintos beruházással 12 ezer négyzetméteres csarnokot építő német Edelmann cég számára az önkormányzat már idén nyáron értékesítette a beruházásával szomszédos telket, ahol újabb 3,2 milliárd forintos bővítést tervez. A zalaegerszegi déli iparterületen az ADA szintén bővíteni kívánja, amely újabb egymilliárd forintos befektetést jelent. Három év alatt 4300 új álláshely jött vagy jön létre Zalaegerszegen, s miután jelenleg 2,8 százalékos a regisztrált álláskeresők aránya, a cégeknek komoly gondot jelent az új álláshelyek betöltése. A Kormány a közeljövőben támogatja Zalaegerszeget kétszer két sávos gyorsforgalmi úttal bekapcsolódni az országos közlekedési rendszerbe. Először 2018- ig a 76-os út kimaradt szakaszainak megépítéséről az M7-es autópályáig, hogy végig kétszer két sávon lehessen közlekedni a 76-os úton, így sokkal gyorsabb lesz a főváros elérhetősége. Összesen mintegy 40 milliárd forintból, az év végéig elkészül Zalaegerszegen az a 250 hektáros területű járműipari tesztpálya, amelyhez hasonló 500 kilométeres körzetben nincs a közép-európai térségben. Közép-Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű beruházásaként olyan központot építenek ki benzinkutakkal, szállodával és egyéb kiszolgáló létesítményekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy akár hetekre, hónapokra ide költözve a térség országaiban működő járműgyártók tesztelhessék autóikat. A célok megvalósulásával a város könnyedén elérhetővé válik, így ez kedvezni fog az új multinacionális cégek Zalaegerszegre való településének, ebből kifolyólag új munkahelyek jönnek létre, a munkanélküliség csökkenni fog. Végeredményként az életszínvonal élénkül, az adóbevételek nőnek, ezáltal a megtakarítások is, így a gazdaság fellendül.
|
|---|