| Summary: | A dolgozat témája az üzleti szolgáltatások és támogató központok szektora, ezek kialakulása megjelenése és működése magyarországi valamint kelet-közép-európai viszonylatban. Az ágazat Magyarországon csaknem két évtizedes múltra tekint vissza és a külföldi tőkebefektetések egyik fő célpontja. A gazdasági fejlődésben és munkahelyteremtésben való fontossága révén került a téma a dolgozatban feldolgozásra. A dolgozat első részében az ágazat működésének és kialakulásának megértéséhez a szolgáltató központokat működtető szervezeti formák és az ahhoz tartozó alapfogalmak kerültek felsorolásra. Az outsourcing és shared service fogalmak értelmezése, valamint a szervezeti formák fejlődésének leírása révén képet alkot az üzleti szolgáltató központok létrejöttéről. A folytatásban a Magyarországon létrejött szolgáltató központok rövid történeti áttekintésével az ágazat mérete, annak szereplői kerültek bemutatásra. Továbbá a magyar piacon működő SSC-k működését, ügyfélkörét és tevékenységeit írja le a második fejezet. Ezt követően arra derít fényt a dolgozat, hogy milyen kulcstényezők befolyásolják a szolgáltató központok létrejöttét. A piaci szereplők által meghatározott szempontokat mutatja be a harmadik fejezet. A bemutatott kulcstényezők megvalósulásának vizsgálata Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában történt meg. Az elemzés a kapott eredményeik és felállított rangsorok összehasonlítása által alkot képet hazánk ágazati versenyképességéről. A megadott kulcstényezők vizsgálata a PESTEL elemzés keretein belül 6 ponton keresztül történt. A politikai tényezők vizsgálata a külföldi működőtőke bevonzására és ösztönzésére vonatkozó képességekre és intézkedésekre terjedt ki, valamint az új beruházások támogatási rendszerére. A gazdasági környezetet meghatározó tényezők között az adózási rendszerek és adómértékek szerepelnek, illetve valamint a munkaerő költségei, a bérköltségek és járulékok. A szociális-kulturális környezettel kapcsolatban a társadalom képzettségét, nyelvtudását és munkaerő piaci teljesítményét emeltem ki. A műszaki tényezők vizsgálatát a műszaki infrastruktúra és irodaállomány elemzésére terjesztettem ki. A környezeti tényezőket a négy ország elhelyezkedéséből adódó előnyök határozzák meg. A jogi környezet elemei pedig a vállalkozás indítása, cégalapítás és az etikai kultúra. A felsorolt szempontok elemzését az egyes országok eredményeinek összevetése követte egyszerű rangsorolás alapján. Végül a 17 szempont szerint felállított rangsorok alapján az egyes országok átlagos helyezése révén alakult ki egy olyan végeredmény, mely esetünkben a versenyképességi rangsort jelenti. A rangsor elején Lengyelország és Csehország bizonyultak az üzleti szolgáltató központok telepítésére a legmegfelelőbb helyszínnek, ezek az országok tudják a multinacionális vállalatok új SSC beruházással szemben támasztott igényeit leginkább kielégíteni. Szlovákia és Magyarország pedig ugyancsak képes az üzleti szolgáltató szektor beruházásait magukhoz vonzani, azonban sokat kell még tenniük üzleti környezetük megítélése és befektetési hangulat javítása érdekében. A kapott eredmények tükrében javaslatok megfogalmazása és a konklúzió levonása vált lehetővé. Megismerhettük, hogy milyen területek fejlesztésére van szükség Magyarország versenyképességének javításához, hogy a régiós szinten az SSC ágazatban elfoglalt helyét tovább javíthassa.
|
|---|