| Summary: | Munkám során igyekeztem feltárni és bemutatni a jelenleg piacon lévő állami támogatási formákat. Magyarország aktuális gazdasági helyzetét tekintve úgy vélem, a lakástámogatási rendszer terén nincs miért szégyenkeznünk. Európai szinten kimagasló helyen áll Magyarország, köszönhetően a rendkívül sok elemből álló támogatási rendszerének. A támogatási rendszer lényegében nem más, mint egy közösségi tőkeberuházás, melynek finanszírozása a társadalom által befizetett adókból valósul meg és nagymértékben a társadalom számára térül meg. Az állami támogatások nyújtásának egyik legfontosabb célja növelni a gyermekek, azaz a következő adó- és járulékfizető generációk számát. Ez nagyon fontos tényező, ahhoz, hogy az állam egy stabil, növekvő gazdaságot tudjon fenntartani, ugyan is ezek a generációk jelentik majd a gazdaság munkaerő utánpótlását. Ahhoz, hogy az állami támogatásokban vonzó lehetőséget lássanak az állampolgárok, egy olyan előnyt kell biztosítaniuk, amelyeket a piacon egyébként nem érhetnek el. A politikai és a gazdasági erők állandóan a gazdasági jólétre és a politikai értékek védelmezésére törekednek, ezért is módosítják és építenek be folyamatosan új elemeket a támogatási rendszerbe. Machiavelli szerint: „Tudni kell, hogy semmit sem nehezebb eltervezni, semminek a sikere nem olyan kétes és semmit sem olyan nehéz irányítani, mint egy új rendszer létrehozását. Az alkotó kénytelen elviselni mindazok gyűlöletét, akik a régi intézmények megőrzéséből hasznot húznak, és nem számíthat a közömbös védelmezőkre, akik pedig lehet, hogy nyernek az új intézmények által.” Machiavelli 1513 Munkám során az volt a célom, hogy egy olyan területet mutassak be, ami igen jelentős a társadalmi hasznosság szempontjából. A dolgozatomban bemutatott támogatások minden területen kifejtik hatásukat, ezért is elengedhetetlen azok ismerete. Úgy vélem fontos ezeknek az átláthatósága, azért, hogy az emberek maximálisan ki tudják használni azokat. Ennek érdekében hasznos lehetne közösségi terek létrehozása, ahol a fiatalok információt kaphatnak az őket érintő lehetőségekről. Nemzetközi kutatásom során megismerhettem Ausztria lakástámogatási rendszerét. Az osztrák lakástámogatási rendszert megvizsgálva, annak mintájára, véleményem szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az egyének egyedi jövedelműk alapján történő támogatására. Így sokkal inkább megvalósulna az igazságos, szociálisan rászorulok támogatása, valamint némileg a kifizetett támogatások összege is csökkenthetővé válna. Ettől eltekintve, az osztrák állam lakáspolitikáját összehasonlítva a hazaival szemben elmondható, hogy Magyarország megfelelően alakította ki sajátját, elegendő támogatási formát biztosítva a lakosság számára. Mégis a primer kutatásom során az figyelhető meg, hogy a lakosság nem elégedett és nem tartja megfelelőnek a jelenlegi támogatási rendszert. Az elégedetlenség oka lehet, hogy az emberek nem ismerik teljesen a rendszer elemeit és nem tudják átlátni azok előnyeit. Valószínűleg sosem lesz olyan támogatási rendszer, amelyet méltányosnak, elfogadhatónak tartanának. Véleményem szerint javítható lenne, ha a kormány többet fordítana a támogatások megismertetésére. A dolgozatomban legnagyobb terjedelemben és mélységben a Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel foglalkoztam, mivel úgy gondolom, hogy a jelenlegi magyar lakáspolitikának ez az egyik legkedvezőbb eszköze. Meglátásom szerint a CSOK egy kiváló lehetőség a család alapítás előtt álloknak. A primer kutatásom során azonban kiderült, hogy a kedvezmény még sem annyira népszerű a lakosság körében. Ennek egyik oka, hogy a megkérdezettek többsége nem ismerte teljesen annak előnyeit. Véleményem szerint a kevésbé kvalifikáltabbak számára egyszerűbb és érthetőbb tájékoztatást kellene adni. Megoldásként szolgálhatna a pénzügyi képzettségeknek megfelelő célzott tájékoztatási anyagok terjesztése, illetve különböző tájékozatók tartása, amellyel jobban el lehetne érni a lakosságot. Ezek legnagyobb előnye, hogy interaktívak, így az emberek bátran feltehetnék kérdéseiket. A harmadik számú hipotézisem felállításakor azt feltételeztem, hogy a lakosság a kedvezmény igénybevétele miatt még további gyermek/gyermekek születését is bevállalná. A végeredmények azonban ennek ellenkezőjét mutatták, amely arra enged következtetni, hogy a konstrukció nem elég ösztönző. Véleményem szerint enyhíteni kellene a konstrukción azáltal, hogy a kormány nem tesz ekkora összegbeli különbséget a kettő, illetve a három vagy több gyermekes családok számára elérhető támogatások tekintetében, mivel sokan nem vállalnák be csak a kedvezmény miatt a három gyermeket. Véleményem szerint fontos, hogy a lakástámogatási rendszer a jövőben továbbra is rugalmas maradjon, egyrészt azért, hogy a nyújtott támogatások miatt keletkezett ráfordítások mértéke minél kevésbé emelkedjen, másrészt pedig, hogy ki tudja elégíteni a lakosság igényeinek változását. A rugalmasság fenntarthatósága érdekében biztosítani kell a folyamatosságot a jogalkotás terén.
|
|---|