| Summary: | Szakdolgozatom összegzésében szeretném ismertetni, miért választottam, az adott témát, továbbá hogyan jártam körül és próbáltam átadni az általam szerzett ismereteket. A témám kiválasztásában jelentős szerepet játszott, hogy mindig is érdekeltek a gépesítés lehetőségei. Esélyem nyílt egy olyan gép bevezetésének a megismerésére, aminek hatására a egy gyártási folyamat hatékonyabbá, stabilabbá válhatott. Fontosnak tartottam, hogy minden olvasó megértse az általam leírtakat, ezért mikor a dolgozatom elkezdtem megírni úgy gondoltam a fogalmak ismertetése az egyik alapköve, hogy teljes mértékben tudjam teljesíteni e célomat. A definíciókat a logisztika alapjaitól kezdtem az ellátási lánctól, a logisztikán keresztül a logisztikát érintő anyagáramlási folyamatokra is kitérve. Ezeken felül lefektettem egy mérőgép bevezetéséhez szükséges ismereti alapokat. Betekintést nyújtottam a vállalat múltjának megismerésébe, ahol külön kitértem az 1935-ben alapított Tokyo Denki Kagaku konszernre (TDK), majd a vele 2009-ben fúzióra lépő EPCOS Kft.-re. Az EPCOS Kft. gyártásának fontos mérföldköveit és a cég jelentős elismeréseit, díjait is láttattam. A vállalat környezeti politikáját fontosnak tartottam megemlíteni, mert ez későbbiekben, a dolgozatomban meg fog jelenni a vállalat által meghozott döntésben. Ezeket követően vázoltam a termékportfóliót, ahol minden egyes termék családra kitértem és ismertettem azoknak a felhasználási területeit.Miután már majdnem teljes képet adtam a témám kifejtéséhez a logisztikai team feladatai közül egyet kiemelve szemléltettem, hogyan zajlik egy megrendelés és a logisztikus, hogyan koordinálja a folyamatot. Itt kitértem még a raktározás logisztikára, ahol tisztáztam mi a különbség az alapanyag és a késztermék raktár között. Ezt követően a gyártásközi készleteket ismertettem. Mindezek után, hogy megalapoztam az olvasó ismereteit a témám megértéséhez elkezdtem bemutatni, azt a gyártási folyamatot, amelyben az új gép bevezetése megtörtént. Először láttattam a terméket és annak felépítésével kapcsolatban minden fontos adatot és paramétert, aminek a gyártása zajlik a gyártósoron. Körbe vezettem az olvasót és a gyártás minden folyamatáról teljes körű leírást adtam neki arról, hogy melyik gép milyen műveletet hajt végre és ez miben változtat a terméken. A gyártósor megismerése után a beüzemelési projektet vettem górcső alá. Ebben a pontban ismertetésre került maga a probléma részletes meghatározása. Mivel a szakdolgozatom egy új gép beüzemeléséről szól, így fontosnak tartottam megemlíteni, hogy a vállalat a problémát innovációval akarta végre hajtani mindenképpen, ezért az outsourcing (kiszervezés) szóba sem jöhetett. A gép beszerzésének célját az folyamat fejlesztésének feltételei határozták meg. A cél meghatározása után egy teamet állítottak össze, akiknek a feladata a beüzemelés végre hajtása volt. Olyan egyedi gépet kellett a vállalatnak építtetnie, ami egyszerre tudott méréses ellenőrzéseket és optikai ellenőrzéséket is végezni. Árajánlatokat kértek a gép megépítésére, illetve mindezeket kiértékelték. Fontos megemlíteni, hogy mindegyik ajánlat ugyanazon specifikációjú gépre vonatkozott. A legkedvezőbb árú ajánlat mellett döntöttek, illetve a használatba vehetőség sebessége is fontos volt. Előtérbe került a vállalat által meghatározott környezet politika, ami a gép energia felhasználásra vonatkozott. Miután az adott gép bevezetése mellett döntöttek elkezdték beszállító által összeállított teammel a végső technikai paraméterek meghatározását és a gépkialakítás véglegesítését. Ezt követően teszteket végeztek a gyártónál a Test plan alapján, majd az EPCOS telephelyén is tesztelések zajlottak, amit a gép átvétele követett. Az üzembe helyezést követő 6 hetes gyártás után vizsgálták, hogy teljesítette-e az elvártakat. Ishikawa-diagramon szemléltettem a mérőrendszer hibáinak lehetséges okait, majd az R&R tesztek két típusát mutattam be a bevezetett gépen illetve, annak MSA jelentésben lévő főbb pontok jelentését ismertettem. Lényegesnek tartottam a gép bevezetése során a „Dummy teszt” bemutatását, ami a gép preparált mintákkal való tesztelésével foglalkozik. A tesztek lefolyását követően következett az üzembe helyezés, amit az első sorozatgyártási minták kiértékelésével folytattak. A kiértékelések után a gép sorozatgyártási engedélyt kapott, amit a felszabadítási procedúra követett, majd a gép tényleges használatba vétele. A gép eredményességét nézve a vállalat további ugyanilyen gépek beszerzése mellett döntött. Ugyanebben a fejezetben vizsgáltam a mérőgép hatását a gyártásra és a környezetére is tekintve. Fejlesztési javaslatként további 2 gép beszerzése mellett érveltem, hogy ténylegesen elkezdjen csökkenni a puffer. Illetve, ha már nem lesznek feltorlódott gyártásközi készletek, akkor csak mérő vagy csak optikai feladatok elvégzése során szerzett adatokból lehet majd kiértékeléseket készíteni, megelőző folyamatok hibáiról.
|
|---|