| 520 |
3 |
|
|a Gyakorlati félévem alatt, melyet a K & J 2007 Consulting Kft.-nél töltöttem, lehetőségem nyílt megismerni az egyesületek, azon belül a sportegyesületek könyvelését, számviteli és adózási sajátosságait. Érdeklődésemet hamar felkeltette a nonprofit szektor e részének specialitásai, illetve hogy az egyetemen tanultakat a gyakorlati területen hasznosítani tudtam, mivel a munka során a különböző folyamatok átlátása gördülékenyebben ment az elméleti háttérnek köszönhetően. Szakdolgozatom első részében bevezetésként a nonprofit szektor Magyarországon történő kialakulását fejtettem ki, majd a civil szervezeteken belül felvehető jogi formák, azaz a civil társaság, az alapítvány és az egyesület jellemzőit ismertettem. A továbbiakban a B. SE példáján keresztül az egyesületek bemutatása került központba. Szabályzatkészítési kötelezettségük kiterjed az alapszabályra, a számviteli politikára, de önálló döntés alapján szervezeti és működési szabály is készíthető. A meghatározott feltételeknek eleget téve felvehető a közhasznú minősítés, mellyel előnyöket realizálhat egy egyesület. Társasági adó számításánál, a reprezentációs költségek adóztatásánál is nagyobb kedvezmények vehetőek igénybe a közhasznúak számára. Egy egyesület, annak ellenére, hogy nem profitszerzés érdekében jött létre, az alaptevékenység mellett végezhet vállalkozási tevékenységet bizonyos feltételek mellett. Az általam bemutatott sportegyesület is végez, viszont az abból szerzett eredmény nem osztható fel, hanem az alaptevékenységre kerül visszaforgatásra, illetve a 60 százalékot nem haladhatja meg az összes bevételen belül. A leggyakoribb alapcél szerinti bevételi forráshoz tartozik a tagdíj, SZJA 1% felajánlás, kapott adományok, támogatások, alapcél szerinti tevékenység ellenértéke. A B. SE esetében kiemelkedő jelentőséggel bír az önkormányzat által juttatott támogatások, illetve a TAO-pályázatok során elnyert támogatások. Ezek jelentik a fő bevételi forrásokat, melyek fedezetet biztosítanak az alap- és vállalkozási tevékenység költségeire és egyéb közvetett költségekre. A TAO-pályázatok folyamatát részletesen igyekeztem kifejteni, mivel egyre növekvő hangsúllyal bír a mindennapjainkban, ez azzal is bizonyítható, hogy 2011 óta közel 320 milliárd forintnyi támogatás került lehívásra a sportszervezetek által, és ebben a 2016-2017-es évad adatai még nem szerepelnek. A választott egyesületem gazdálkodását a 2016-os beszámoló adatait vizsgálva mutattam be. A B. SE által készített egyszerűsített éves beszámoló a mérleget, az eredménykimutatást és a közhasznúsági jelentést foglalja magába. Mind a mérlegben, mind az eredménykimutatásban megfigyelhető az a specialitás, hogy az alap- és vállalkozási tevékenységek bevétele és eredménye egymástól elkülönülten szerepelnek. Ez is azt mutatja, hogy mivel alapvetően nem jövedelemszerzés céljából működik egy egyesület, az eredményükről való beszámolás is más szemszögből kerül megközelítésre. A további részben az különböző adónemeket taglaltam. A B. SE nem ÁFA alany, hanem végső fogyasztó, így a bruttó elszámolást alkalmazza. Társasági adófizetési kötelezettséggel sem rendelkezik, mivel a vállalkozási tevékenységének a bevétele nem haladja meg az összes bevétel 10 százalékát. A rendezett események, sportrendezvények, szakmai rendezvények során felmerülő költségek tekintetében meg kell vizsgálnia az egyesületnek, hogy mely rész számolható el az adómentes reprezentációkhoz, és hogy mely rész után kell a személyi jövedelemadót megfizetniük. A foglalkoztatásban állók után szociális és egészségügyi hozzájárulási adót kötelesek fizetni, de a szakképzési hozzájárulás fizetése alól mentesek az egyesületek. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás menetét is ismertettem ebben a részben, mivel a megbízási jogviszonyban álló edzők közül a többség ezt az adózási módot választja. Az utolsó részben egyéb sajátosságok kerülnek megemlítésre. Ide értve a könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozó szabályokat, illetve egyéb specialitásokat. Valamint az egyesületeket támogatók kedvezményeiről is említést tettem, ugyanis jelentőségük abban áll, hogy ezek a realizálható előnyök ösztönzik a gazdaság szereplőit a nonprofit szektor támogatására. Mindezek bemutatásával igyekeztem egy átfogó képet nyújtani az egyesületek működéséről.
|