| Summary: | A Magyar Nemzeti Bank napjainkban is küzdelmet vív a magyar fogyasztók pénzügyi kultúrájának és pénzügyi tudatosságának fejlesztése érdekében. A bankok tevékenysége befolyásoló jelleggel bír a jövő társadalmi és gazdasági életére vonatkozóan, így mind a bankok, mind pedig ügyfeleik érdeke, hogy a hitelt igénylők tájékozottak legyenek a pénzügyek területén, kellő körültekintéssel hozzák meg pénzügyi döntéseiket, mérsékelve ezzel a jövőben felmerülő esetleges negatív hatású kockázatokat. Számos országban, így hazánkban is a pénzügyi válság kirobbantását követő időszak hozadékaként nemzetstratégiai prioritásként határozták meg a pénzügyi kultúra fejlesztését. Szakdolgozatomban célul tűztem ki, hogy mélyebben megvizsgálom a hazai háztartások pénzintézetekhez való viszonyát, valamint a háttérben rejtő pénzügyi tájékozatlanság okait. Arra a kérdésre keresek választ, hogy milyen tényezők befolyásolják pénzügyi ismereteinket és a hitelfelvételi szokásainkat. Ahhoz, hogy az eladósodás okait megérthessük, áttekintem a magyarországi helyzetet a rendszerváltás időszakától napjainkig. Részletezem a társadalmi szerkezet átalakulása következtében újrastrukturált jövedelemelosztás, valamint munkaerőpiaci változások (foglalkoztatottság, munkanélküliség) hatását a családok anyagi helyzetére, költségvetési döntéseire vonatkozóan, az eladósodottsági folyamat kezdetét. Felvázoltam a rend-szerváltás hatására átrendeződött politikai és gazdasági helyzetet, a lakosság pénzügyi helyzetét, a hitelfelvétel okait és motivációit. Ezt követően vizsgálom a 2008-2009-ben begyűrűző amerikai pénzügyi rendszerből induló, aszimmetrikus válsághelyzet hazai és nemzetközi piacra, bankszektorra gyakorolt hatását, az ígéretekre és bizalomra történő hitelezést, az ingatlanpiaci buborék kipattanásának okait. Kitérek a devizahitelek árfolyamkockázatára, a svájci menekülővalutává válásának részleteire. Összegzem a kormányzat, felügyeleti szervek és ügyfelek felelősségét, a hibás döntéshozatal elemeit.Definiálom a pénzügyi kultúra fogalmát és tényezőit. Fókuszba kerül az egyén pénzügyi tudatosságának vizsgálata. Megvizsgálom a megváltozott fogyasztói szokásokat és magatartástrendeket. Tanulmányozom a pénzügyi ismeretek hiányának okait, különös tekintettel a szociális, demográfiai és gazdaságok okokra. A magam által felállított értékrend alapján osztályozom a hitelfelvevőket. Személyiségprofil alapján vizsgálom a fogyasztói döntéseik mögött húzódó pszichológiai okokat, szokásokat, attitűdöket, ki-emelve az érzelmi dimenziókat, lelki tényezőket. Szemléltetem a pénzpiacok globálissá válását, a pénzintézetek klasszikus értelemben vett szerepét, és kockázatokkal kereskedővé alakulását, a külföldi bankok megjelenését Magyarországon. Meghatározom a bankok, pénzügyi szolgáltatók gazdaságpolitikai hatásait, az általuk bevezetett pénzpiaci trendeket. Tanulmányozom a pénzintézetek stratégiai céljait, illetve alkalmazott marketing eszközeit. Ez utóbbinál különös figyelmet szentelek a CSR (társadalmi felelősségvállalás) programokra, a prudenciális értékek védelmére. Felsorakoztatom, hogy az átalakuló bankrendszer milyen kihívásokkal szembesült a válságot követően. Szemléltetem a pénzügyi edukáció terén látott banki aktivitást és intézkedéseket. Részletezem két, a hazai piacon jelentős részesedéssel rendelkező bank (OTP Bank Nyrt. és Unicredit Hungary Zrt.) pénzügyi kultúra fejlesztésében való szerepvállalását és erőfeszítéseit. A továbbiakban áttérek a pénzügyi kultúrát érintő kérdéskör részletesebb vizsgálatához, ahol szekunder kutatásaimhoz kapcsolódóan hipotézisek vizsgálatát fogalmazom meg. A hipotézisek felállításával arra a kérdésre keresem a választ, hogy a különböző paraméterekkel rendelkező embereket mi befolyásolja hitelfelvételi döntéseikben, illetve mekkora felelősséget tulajdonítanak ebben a pénzintézeteknek. Primer kutatás keretében kvantitatív technikával kutatást végzek, ahol online csatornán keresztüli megkérdezéssel keresem a választ a pénzügyi kultúrát érintő kérdéskörre. Online megkérdezéssel mint-egy 200 fő elérésével elemeztem az alábbi öt kérdéskörre adandó válaszokat: Demográfiai adatok: nem, kor, legmagasabb iskolai végzettség, lakhely Pénzügyi kultúrára vonatkozó adatok: igény a pénzügyi tudatosság fejlesztésre, pénzügyek tervezése Szolgáltatók megítélése: tapasztalat a pénzintézetekkel fenntartott kapcsolat (ki-emelten hitelezés), kockázatkerülő képesség, fogyasztói szokások, anyagi helyzet Pénzügyi tájékozottság, ismeretszerzés: pénzügyi világ történéseinek nyomon követése (milyen módon valósul meg), milyennek ítélik ismereteiket, és hogy történik az információk felhasználása a pénzügyi döntéshozatal során, új kommunikációs csatornák iránt igény Pénzügyi szolgáltatók: általános benyomás, a pénzügyi kultúra fejlesztésében és a hitelfelvétel során nyújtott segítség megítélése, hitelessége Felsorakoztatom a lakosság eladósodását mérséklő, a hitelezési tevékenységet szabályozó nemzetközi és hazai intézkedéseket, ahol a válságot követő jogszabályi környezet által alkotott országokon átívelő korlátozásokkal és javaslatokkal ismerkedünk meg (pl. Fehér Könyv, Zöld Könyv, G20 ajánlás, ECOFIN). Rámutatok az MNB szerepvállalására, áttekintem a fogyasztóvédelmet érintő változásokat, főként a Magatartási Kódex és Fair által megfogalmazott felelős magatartással szembeni elvárásokra vonatkozóan. Vázolom a hitelezési folyamat újraszabályozását, a Fair Banki törvény tartalmát, illetve a köz-ponti hitelinformációs rendszer (KHR) nyújtotta lehetőségeket. Primer és szekunder kutatásaim eredményeit alapul véve javaslatot teszek további lépések szükségességéről a pénzügyi tudatosság fejlesztéséhez, a bankokkal szemben érzett bizalomhiány helyreállításához. Ismertetem az általam kidolgozott új szemléltető és döntéstámogató rendszereket, a pénzügyi diagnózis alkalmazásában rejlő lehetőségeket, a grafikus elemek használatát infografikai és gondolattérkép (mind map) struktúra keretében. Rá-mutatok a közösségi médiában rejlő kétirányú kommunikációra épülő lehetőségekre, a hátrányos helyzetűeket érintők számára is elérhető információforrásokra. Végső következtetésként megfogalmazom és összegzem, hogy a hazai lakossági, valamint pénzintézeti szektor pénzügyi helyzete és pénzügyekhez történő hozzáállása kapcsán számos teendő van még. Többek között nélkülözhetetlen egy bizonyos szintű pénzügyi intelligencia elsajátítása. A pénzügyekben jártas emberek megfontoltan és körültekintően járnak el egy-egy szolgáltatás vagy termék kiválasztásánál, kisebb valószínűséggel használnak átláthatatlan, felesleges termékeket, valamint megfelelő alap birtokában könnyebben tartanak lépést az innovatív, piachoz alkalmazkodó kínálattal. Szemléletüket képesek át-adni ismerőseiknek illetve a következő generációnak. Minőségi szolgáltatásra tartanak igényt és elvárják a hatékonyságot. Likviditási személetükben megjelenik a megtakarítási és befektetési szemlélet, a kockázatok mérséklése. Az egyén és a társadalom szempontjából létfontosságú, hogy a következő generáció már tudatos pénzügyi döntéseket tudjon hozni. Az ügyfelek jobb megismerésével a bankok élményt teremthetnek a pénzügyekben, mely a bizalom erősödésével lojális és elégedett ügy-feleket hoz számukra. A világos, átlátható információk és tájékoztatás egyértelműen segítik mindkét felet az optimális termék kiválasztásában a fair banki magatartás és etikai elvárások betartásával. Az információs rés szűkülése elengedhetetlen a felelős döntéshozatal megvalósulásához. A megfelelő pénzügyi magatartásmodell kialakításával kell elérni, hogy a pénzügyi tudatosság beépüljön az emberek mindennapjaiba. Emellett a pénzintézetek munkáját segíteni kell, hogy felelős hitelezési politikát folytathassanak, hiszen a hitelek biztosítják a folyamatos fogyasztást. Elengedhetetlen résztvevői a fejlesztésnek, innovációnak és előrelépésnek. Az Európai Unió és az állam szerepe, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztésén keresztül az újraelosztási és stabilizációs törekvések nagyobb hangsúlyt kapnak, mivel ezek segítik elő az országok versenyképességének javulását. A válság óta eltelt időszak tapasztalatai a pénzügyi szektor negatív megítélését eredményezték, így kiemelt feladat összhangba hozni az üzleti szféra érdekeit a társadalmi felelősségvállalással, a pénzpiaci szereplők profitmaximalizálási törekvéseit a felelős hitelnyújtással. Felelősség egy olyan működési környezet kialakításában, mely megfelelő szabályozási és felügyeleti keretek között támogatja és óvja hazánk és az Európai Unió értékeit, hiszen a pénzügyi piacok globálissá válásával a kockázatok nemzetközivé nőtték ki magukat. Egyre több olyan innováció jelenik meg a piacon, mely előrelátást és szabályozást igényel, felkészülve egy esetleges újabb jövőbeni válság okozta sokkhatás kivédésére.
|
|---|