| Summary: | A vállalat bemutatásával indult a dolgozatom az alapítástól napjainkig. Szó esett a Flex tevékenységeiről, szolgáltatásairól és a 8 fő termékprofilról: Automotive, számítástechnika, fogyasztói elektronika, digitális, ipari, infrastrukturális, orvosi és mobil területek. Majd a több mint 30 éve Magyarországon lévő vállalat magyarországi vonatkozása következett és az ipari parkok bemutatása, kitérve a Nyugat-Magyarországon létrehozottakra és ezekből is kiemelve a zalaegerszegi gyáregységet. A folytatásban a logisztikával foglalkoztam. Kifejtésre került a logisztika fogalma, feladata, célja, területei. A szakirodalomban lévő logisztikai rendszerek modelljével összehasonlításra került a Flexnél használt vállalati felépítés folyamatábra formájában. Majd ismertettem a Flexnél használatos integrált vállalatirányítási rendszert a Baan-t. A továbbiakban a gyakorlat ideje alatt megismert nem-széria raktár ismertetése következett. Miután szó esett a beszerzésről és a raktározásról rátértem a raktár ismertetésére, ahol többek között megtudhattuk milyen tárolási rendszerek használatosak, milyen lehetőségeink vannak az anyagmozgatásra, hogyan kezelik a raktárosok a csomagokat, mit jelent az ESD termék és hogy hogyan történnek a készletmozgások fizikálisan és a vállalatirányítási rendszerben. Befejezésként a Flex által vállalt logisztikai szolgáltatások következtek, amit igénybe vesznek a társvállalatok, köztük a Munkácson, Ukrajnában létrehozott Flex gyáregység is. Részleteztem az ukrajnai körülményeket, hogy miért szükséges, hogy itt Zalaegerszegen legyen raktározva az áru. Ismertettem ezt a fajta raktározást majd beszéltem az előnyökről és a hátrányokról, illetve részleteztem, hogy Zalaegerszegen a nem-széria raktárban hogyan történik a folyamat, az anyag beérkezésétől a tároláson át egészen a kiszállítás folyamatáig. Megállapítottam, hogy az eddig kialakított rendszer jól működik, de vannak hiányosságai, hibái és ezen szerettem volna javítani. Észrevettem, hogy a kapcsolat tartás nem mindig tökéletes, mivel elektronikus levelezési rendszerben történik a kommunikáció és emiatt néha nagyon lassú. Javaslatként a nemrég bevezetett Cisco telefonokat említettem meg, amik rendelkeznek egy hozzá készült szoftverrel a Cisco jaber-rel. Így nem csak a szöveges kommunikáció gyorsítható, de a telefonhívások is internet alapúak ezáltal ingyenesek. Továbbá észrevettem, hogy nagyon sok olyan raklap vagy doboz van, ami már hosszú ideje csak a raktárban porosodik. Felkerestem néhány Ukrajnában dolgozó kollégát, hogy közösen megoldást találhassunk a problémára. A megoldás a következő volt: leselejtezésre került 13 doboz, 5 raklap és 13 tester gép. Ezeknek a havi tárolási költsége 149,5 Euro, amit így a vállalat minden hónapba megtakarít. Továbbá megszereztem az engedélyt, hogy a nem használatos gépekből az alkatrészek ki legyenek szerelve és a zalaegerszegi gépalkatrész raktárba kerüljenek tárolásra. A mérnökséggel együtt dolgozva sikerült beazonosítani az alkatrészeket és az új árukat is. Nem számolhattam az új árral. Belekalkulálva az amortizációt és hogy ezek használt alaktrészek, közel 10 millió forint értékű alkatrészt sikerült megmenteni. Az obsolete áruk felderítésével egyszeri 10 millió forintot és további havi szinten 150 eurót sikerült megspórolni. Végül a számlázási módszerre tettem javaslatot, amely véleményem szerint hatékonyabban működne, ha helyben történne az egész számlázási folyamat. Majd egy rövid jövőképpel zártam a dolgozatomat.
|
|---|