| 520 |
3 |
|
|a Dolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy előrejelezhető, felismerhető-e a vállalat fizetésképtelensége a közzétett beszámolók alapján? Ennek érdekében hat felszámolásra került vállalat beszámolóját elemeztem, a felszámolás megindulását megelőző hat olyan évben, amelyről beszámoló állt rendelkezésre. (Három vállalat nem tette közzé a felszámolás előtti utolsó év beszámolóját, ami véleményem szerint további kötelességszegésre is utal.) A szakirodalmi áttekintés keretében a vállalkozások számának és a vállalat megszüntetési eljárások számának alakulását, valamint a csődeljárás és a felszámolási eljárás menetét mutattam be. Saját vizsgálataim adatbázisát a http://e-beszamolo.im.gov.hu oldalon az egyes üzleti évekről közzétett beszámolók (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) és a velük együtt közzétett könyvvizsgálói jelentések képezték. Az elemzést a beszámolók elemzésének kiforrott, jól dokumentált, mutatószámokon alapuló módszerével végeztem. Terjedelmi korlátok miatt csak a fizetőképesség szempontjából releváns mutatókat alkalmaztam (likviditási, jövedelmezőségi és forrásszerkezeti mutatók). Az elemzések során minden vállalatnál azonosítható volt olyan momentum, ami egyértelműen utalt arra, hogy az adott vállalattal probléma lesz. A vállalatok felénél a fizetésképtelenség arra volt visszavezethető, hogy az erőn felüli beruházásokhoz a vállalat nem tudott megfelelő szerkezetű forrásokat biztosítani. Ezen túlmenően igyekeztem olyan egyszerűen megfigyelhető szempontokat azonosítsak, amelyek jelezhetik, hogy egy vállalat fizetőképessége problémás, vagy problémássá válik. Ezek közül a legfontosabbak a következők: 1. Beszámolók közzététele nem történt meg határidőre 2. Közzétételi kötelezettség elmulasztása 3. Hiányzó könyvvizsgálati jelentés 4. Negatív könyvvizsgálói vélemény 5. A mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő adatok nem tűnnek reálisnak 6. Az eredmény csak könyvelési technikák miatt pozitív 7. Negatív saját tőke/negatív eredménytartalék több éven keresztül 8. Az eredménytartalék alacsony arányú a saját tőkén belül 9. Több éven keresztül csökken az 1000 Ft eszközre jutó árbevétel értéke 10. Negatív nettó forgótőke Ezen szempontok megléte és mértéke a hitelezési kockázatot növeli. Azaz egy felelősen gazdálkodó vállalatnak érdemes figyelembe vennie ezeket, amikor arról hoz döntést, hogy értékesít-e az adott vállalatnak, és mekkora kintlevőséget (például hány nyitott számlát) engedélyez számára. A következtetéseim közül kiemelném, hogy a likviditási mutatók nem utalnak egyértelműen a fizetésképtelenség bekövetkezésére. Főbb javaslataim pedig röviden a következők: A vállalatoknál szükségesnek látom a jegyzett tőkére vonatkozó tőkeminimum további emelését. Bizonyos bevételhatár felett pedig az önálló vállalkozókra is vonatkozzon a közzétételi kötelezettség. (Róluk jelenleg semmilyen nyilvános információ nem áll rendelkezésre.) A nagyobb vállalatoknál pedig érdemes lenne bevezetni valamilyen negyedéves gyorsjelentési rendszert is. (A két legnagyobb vizsgált vállalat gyakorlatilag egyetlen év alatt ment csődbe.) Szigorúbban kellene ellenőrizni a közzétett beszámolókat, és szigorúbban szankcionálni a közzétételi kötelezettség elmulasztását. A vizsgált vállalatok egy részénél súlyos hiányosságok voltak, de működésüket gond nélkül tovább folytathatták. Ezenkívül súlyosabban kellene büntetni, ha a vállalat volt vezetője a felszámolási eljárás során nem tesz eleget a kötelezettségeinek, mivel ezzel ellehetetleníti a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását, és sérti a hitelezői érdekeket. A vállalat volt beszállítói – mint hitelezők – egyébként is több szempontból kedvezőtlen helyzetben vannak a felszámolási eljárás során.
|