| Summary: | Az önkormányzatok szerepe az elmúlt években a településfejlesztés, település menedzselés felé tendál. A Körmendi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi ügyintézőjeként tapasztalom, hogy egyre nehezebb „kezelni” a projekteket, a tervezéskori és tényleges megvalósuláskori költségek között eltérés mutatkozik, több önerőt igényel, mint amennyit az önkormányzat költségvetése elbír. Ezért szakdolgozatom kutatási iránya elsősorban erre irányul, hogyan lehetne a mesterképzésen tanultakat felhasználva a beadás előtt a pályázatokat pénzügyileg elemezni. A megértéshez egy már megvalósult fejlesztésen keresztül került bemutatásra, mely módszereket érdemes alkalmazni egy-egy pályázati előkészítés előtt. Azonban elégedhetetlen az elméleti háttéranyag ismertetése is. Az Európai Unió támogatáspolitikai rendszerének bemutatása során az olvasók betekintést kaptak az Unió több éves pénzügyi kereteinek fogalmában, alapelvekbe, NUTS rendszerbe. A magyarországi pályázati intézményrendszer kezdetektől napjainkig fejezetben a Nemzeti Fejlesztési Tervekbe tekinthetünk be bővebben, meghatározva a tervek főbb programjait. A jelenleg érvényben lévő 2014-2020-as időszakban jelentős mértékű uniós forrás áll rendelkezésre, a kormány új program a Széchenyi 2020 elnevezést kapta, a támogatások mintegy 60 %-át gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani az ország. Ennek eszközei a munkahelyek bővítési lehetőségei, a kis és középvállalkozási szektor erősítése. Az önkormányzatok fejlesztési projektjei összhangban vannak a terület és településfejlesztési koncepciókkal, ezért a negyedik fejezet szolgált ennek bővebb megismeréséhez. Az általam választott projekt egy körmendi beruházás, ezért feltétlenül szükséges volt bemutatni Körmend Integrált Településfejlesztési Stratégiáját. Körmend város esetében a megfogalmazott jövőkép és célok után kiemelt szerepet kaptak dolgozatomban a tematikus célok, és hozzájuk kapcsolódó projektek, mivel véleményem szerint ezeken keresztül megismerhető a város jövőbeli elképzelése a pályáztatás területén. Az általam választott projekt egy kulcsprojekt, így ennek részletes ismertetése után kívülállóként is érzékelhető, miért tartja a város vezetősége ezt a fejlesztést a város élete szempontjából kiemelt jelentőségűnek, milyen gazdasági fellendülést várnak a megvalósítási és az azt követő időszakban. A hatodik fejezet bemutatja az NYDOP-2.1.1/A kódszámú pályázat részletes ismertetését a megvalósíthatósági tanulmány alapján. Betekintést nyerhettek az olvasók a gazdasági, társadalmi, kiindulási háttérbe, majd a célkitűzések kerültek meghatározásra. A projektmenedzsment feladat és hatáskörein keresztül egyértelműbbé válhat, milyen fontos koordináló funkciót tölt be egy projekt életében egy jól összeállított projektmenedzsment. Az általam választott projekt bemutatása a mesterképzésen tanultakra alapozva készült el. A projektelemzési módszerek közül az érzékenységvizsgálat, küszöbérték számítás, forgatókönyvelemzés, kockázatelemzés és kockázatkezelési módszer kapott fő hangsúlyt, de megjelenik a társadalmi felelősségvállalás is. Az utolsó fejezet során pedig a primer kutatásként elvégzett kérdőív, számítógépes adatfeldolgozása került bemutatásra. Az SPSS program segítségével kerültek elemzésre a kapott válaszok. Több esetben kapcsolat mutatkozott a felállított hipotézisekre vonatkozóan, így végül eredményesnek ítélem meg a primer kutatást. 343 fő kitöltését, a kitűzött 250 fő helyett, jó eredménynek ítéltem. Sikerült a korosztályok, végzettségek alapján minden területről válaszadót nyernem, így elég széles réteget lefedve tudtam a mintából kiindulva sokasára vetítve megállapításokat tenni. A közszférában többnyire csak a központi finanszírozások állnak rendelkezésre, illetve kis mértékű működési bevételek, továbbá a helyi adók. A kérdőíves elemzésem során azt az eredményt kaptam, hogy a fejlesztési pályázatok költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásai alig ismertek. Saját munkahelyi tapasztalat alapján elmondhatom, hogy turisztikailag, településfejlesztési szempontból jó hatással vannak a város életére, de a jelentős többletforrás hozzáadása az egyes projektekhez, főleg fenntartási időszakban, az önkormányzat költségvetésére negatívan hatnak. Nem csak a lakosság, de a közszférában dolgozókban is tudatosítani kellene, hogy pénzügyileg a legtöbb projekt nem feltétlenül térül meg, mivel közfeladatot biztosító épületekről, ingóságokról van szó. Az önkormányzatok másik fő feladatának azt tartom, hogy keresni kell a bevételi lehetőségeket, melyekkel a fejlesztésekhez szükséges többletforrásokat elő tudják teremteni. Iparűzési adó bevétel növelhető, ha minél több cég választja bázisául Körmendet, idegenforgalmi adó bevétel a turisztikai célú projektek megvalósulása után várható, tehát elsősorban nem a projektek elvetését tartom a legjobb ötletnek, csak a mértékét kell átgondolni, és kidolgozásra kell, hogy kerüljön, hogy a város hogyan, milyen formában tudná bevételeit növelni. A projekt elemzési módszereket feltétlenül alkalmazni kell az önkormányzati projekt pénzügyeseknek is. Reményeim szerint ennek könnyebb megértéshez, átláthatóságához segítséget nyújt szakdolgozatom.
|
|---|