| 520 |
3 |
|
|a „Hogyan tudunk a jövőben továbbra is fejlődni, értéket teremteni és versenyelőnyt szerezni versenytársainkkal szemben?” Fogalmazódott meg tulajdonosainkban és vezetőinkben a fenti kérdés. Meglátásom szerint, erre megoldást jelenthet a Balanced Scorecard. Felmerült a kérdés, hogy mégis miben más a Balanced Scorecard a hagyományos teljesítménymérési rendszerekhez képest? Munkám során választ kaptam erre a kérdésre. Ebből kifolyólag dolgozatom középpontjában a Balanced Scorecard modell ismertetése, elméleti háttere került. A Balanced Scorecard teljesítménymérési rendszer bemutatáshoz szükségesnek tartottam a controlling szerepéről, működéséről, rendszereiről és a stratégiaalkotás folyamatáról szót ejteni, mivel szorosan kapcsolódik az általam választott témához. Az elméleti áttekintést követően sor került egy nemzetközi és egy saját hazai kérdőíves felmérés elemzésére is. A nemzetközi felmérés alapján a Balanced Scorecard nagyon népszerűnek számít a szervezetek körében: egyike a világ top 10 vezetést támogató rendszereknek, továbbá első helyet foglal el a teljesítménymérési rendszerek között. A válaszadók 76 %-a szerint a Balanced Scorecard „hasznos” vagy „rendkívül hasznos”, és támogatja a stratégia megvalósulásának nyomon követését. Saját kérdőíves kutatásom során külső benchmarking technikával felmértem és elemeztem a magyarországi kkv-szektoron belül a „Mould Tech” Kft. tevékenységével azonos vállalkozások körében a controlling tevékenységet és a Balanced Scorecard gyakorlatát. A kiküldött 50 kérdőívből 28 kérdőív került visszaküldésre. A kitöltött kérdőívek alapján elmondható, hogy a megkérdezett vállalkozások 96 %-a nem ismeri és nem is alkalmazza a Balanced Scorecard rendszert. A vállalkozás meglátása szerint a Balanced Scorecard támogatja a vállalati stratégia megvalósulást, ellenőrzését és befolyásolását. Kérdőíves kutatásom alapján végső következtetésként azt a megállapítást teszem, hogy a „Mould Tech” Kft-re nézve kedvező hatást gyakorolhat a Balanced Scorecard rendszer kialakítása, amely a vállalkozást versenytársaival szemben versenyelőnyhöz juttathatja. Az összvállalati szintű Balanced Scorecardra tett javaslatot megelőzően sor került a vállalkozás gazdasági helyzetének-, külső-belső környezetének-, piaci pozíciójának elemzésére illetve controlling rendszerének bemutatására, annak érdekében, hogy a szervezeti működéssel kapcsolatos elvárások és stratégiai célkitűzések megalapozottak legyenek. A „Mould Tech” Kft. alapítása óta dinamikusan fejlődik, meglátásom szerint azonban az egyes vállalkozási méretek között nem volt meg az átmenet, ami mai napig érezhető a működési folyamatokban rejlő hiányosságokban. Mivel a vállalkozás a közeljövőben további fejlesztéseket kíván végrehajtani, ebből kifolyólag is javasolnám az integrált vállalatirányítási rendszer hiányában az eddigiektől eltérő, új, kommunikációs, irányítási és teljesítménymérési rendszer kialakítását, ami a jelenleg is működő kontroll pontok mellé kerülne beépítésre. A társaság Balanced Scorecardja az elméletben bemutatott négy alapvető nézőpont mentén került kidolgozásra. A scorecard kialakítása során bemutatásra került a vállalkozás küldetése, jövőképe és legfontosabb stratégiai irányvonalai. Ezt követően az egyes nézőpontokhoz tartozó stratégiai célkitűzések a dolgozatomban már ismertetett vállalati problémák és hiányosságok figyelembe vételével kerültek meghatározásra, ami alapján elkészült a társaság stratégiai térképe. Majd a négy alapvető nézőpont alapján javaslattételre került sor a mérőszámok és azokhoz tartozó célértékekre vonatkozóan. A stratégiai célokhoz tartozó mérőszámok meghatározásánál törekedtem olyan kulcsmutatók kijelölésére, amelyek javítása és fejlesztése hozzájárul a vállalkozás hosszú távú sikeréhez. A célértékek meghatározása során a jelenlegi (éves átlagos értékből) indultam ki. Ezt követően minden mutatószámhoz a „traffic light” jelzéssel három különböző színnel jelzett célértéket rendeltem, ami egyben az időtávot is kijelölte. Végül saját meglátásaim alapján Balanced Scorecard elvárásokra, feladatokra és intézkedésekre tettem ajánlásokat. Amennyiben a felső vezetés elkötelezettséget mutat javaslatom elfogadására, a rendszer sikeres bevezetése érdekében szükségesnek tartom a hatáskörök és feladatkörök definiálását, a Balanced Scorecard összekapcsolását az egyéni célokkal, oktatási programok és kommunikációs eszközök meghatározását, akcióprogramok kijelölését továbbá visszacsatolási és ellenőrzési folyamat kialakítását. Összefoglalva a Balanced Scorecard egy keretet adna, segítené a vállalkozást, abban, hogy azokra a területekre összpontosítson, amiben áttörő teljesítményt szükséges nyújtania. Továbbá támogatná a stratégiai megvalósulás nyomon követését, a döntések meghozatalát, a jövőbeni tendenciák előrejelzését, az újabb stratégiai célok, mérőszámok és célértékek meghatározását. A Balanced Scorecard alkalmazása a vállalkozás hosszú távú fenntarthatóságát és sikerességét célozná meg.
|