| 520 |
3 |
|
|a A vállalatok társadalmi felelősségvállalása véleményem szerint a jelenlegi környezeti,gazdasági és globális helyzetben nagyon aktuális téma, mert minden vállalkozásnak egyre fontosabb belátnia, hogy felelősséggel tartozik a környezetért és a társadalomért, aminek közegében gazdálkodik. Én nagy jelentőséget tulajdonítok ennek a kérdéskörnek, ezért választottam szakdolgozatom témájául ezt a vállalati területet. Hiszem, hogy együtt, közös összefogással javíthatunk környezetünk állapotán és a társadalom életszínvonalán. Ehhez azonban általános szemléletváltásra, és komoly elköteleződésre van szükség. A szakdolgozatom elméleti részét a legfontosabb fogalmak, mint a CSR, stakeholderek és a fenntartható fejlődés áltekintésével kezdtem, továbbá a CSR elmélet fejlődését is bemutattam röviden. Ezután a CSR területeire tértem át. Ezen belül két fő kategóriát, a külső és a belső tevékenységeket különíthet jük el. Ebben a fejezetben bemutatásra kerültek még a CSR szintjei is, a Caro II féle piramis alapján. A CSR intézkedések vállalatok számára tartogatott előnyeit is felsorakoztattam, a fejezet végén pedig megemlíteltem az amerikai vállalatok körében a 2017-es évre érvényes CSR trendeket. A hagyományos, már nagy múltú CSR eszközrendszerek bemutatása után szakdolgozatom következő f~jezetében áttértem azoknak a frissebb elméleteknek a bemutatására, ahol a társadalmi felelősségvállalás beleivódott a vállalkozás életébe, működésébe és folyamatai ba, tehát fő céljaik közé a fenntarthatósági szempontok tartoznak. Minden egyes elmélethez bemutattam egy működő vállalkozást is, így rávilágítva arra, hogy ezek nem csak elméletek, hanem a gyakorlatban is jól megvalósíthatóak és működőképesek. Az első alfejezetben a Valóban Felelős Vállalat elméletet Írtam le, aminek a lényegét 5 pontban lehet összefoglalni. Ezek a következők: fenntartható termék, vagy szolgáltatás, szállítás minimalizálása, ökonomizmus mellőzése, igazságosság fenntm1ása, optimális méret megtartása. Ebben a fejezetben a VFV mellett röviden bemutattam még az értékvezérelt vállalkozások jellemzőit is, amik nagyon sok hasonlóságot mutatnak egymással. Az elmélet kifejtése után végigvezettem az öt VFV alapelv megvalósulását egy családi vállalkozásként működtetett kézműves sajtgyár vonatkozásában, ahol az alapító fő célja az volt, hogy egészséges, minőségi termékeket állítson elő, amire büszkék lehetnek. A második alfejezetben bemutatott elmélet a Porter és Kramer által kidolgozott Creating Shared Value volt. Ennek lényege, hogy a vállalatok új szemszögből alakít ják ki értékesítésüket, új termékek, új piacok felfedezésével, a működési folyamataikat optimalizálják, és a helyi klaszterek szerveződés ét támogatják. Ezekkel az intézkedésekkel segítik elő a gazdaságilag elmaradottabb térségek és helyi gazdaságok fejlődését. Ennél a fejezetnél az amerikai nagyvállalatot, a TOMS cipőt mutattam be, ami minden eddig bemutatott elmélet elveit alkalmazza, és alapítója elmondása szerint eleve azért hozta létre a vállalkozást, hogy azon keresztül jobbá tegye a világot. Fő stratégiája pedig a One for One, aminek lényege, hogy minden egyes eladott terméke után támogatnak egy rászorulót is. A harmadik fejezetben szót ejtettem még a szociális vállalkozásokról is, amik abban különböznek az előző két kategóriától, hogy nonprofit szervezetekként működnek, valamilyen etikus vezérelv mentén. Itt a budapesti Nem Adom Fel Cafe & Bar-t hoztam fel példaként, amit mcgváltozott munkaképességű egyének működtetnek. Az elmélet zárásaként a felelős vállalati magatartás versenyképességéről IS összegyűjtöttem néhány gondolatot a szakirodalmakból. A szakdolgozatom negyedik fejezetében az általam készített primer kutatást mutattam be, ahol a fogyasztói észleléseket vizsgáltam a társadalmi felelősségvállalás témájáról. Kezdetként röviden összegyűjtöttem az eddigi kutatások eredményeit, ezután pedig leírtam a saját primer online kérdőíves felmérésem eredményeit. A kérdőívet 255 fő megkérdezésével készítettem, ügyelve a korcsoportok szerinti eloszlásra. Igaz az elemzésnél a fókuszba legfőképpen az x, y, z generáció tagjai kerültek. Az eredményeket az SPSS szoftvert használva kereszttáblák, kimutatások, klaszter analízisek alkalmazásával értékeltem, Microsoft Excel program segítségével pedig diagramokkal, táblázatokkal illusztráltam. A kutatásom során három hipotézist állítottam fel. Első hipotézisként az x generációval kapcsolatban azt fogalmaztam meg, hogy tagjai nem tudatos vásárlók, fogyasztói döntéseiknél a termékek ára az elsődleges szempont. Ezt a hipotézist a kérdőív eredményeinek elemzése után azonban elvetettem. A második hipotézisem az volt, hogy az y generáció számára nagyon fontosak az anyagi szempontok - ezt a hipotézist elfogadtam. A harmadik hipotézisként pedig a z generációval kapcsolatban azt fogalmaztam meg, hogy tájékozatlan, de fogékony a társadalmi felelősségvállalás témájára. Ez a feltevés szintén alátámasztásra került a kutatásom által. A kutatás lefolytatása után következtetéseket, javaslatokat is megfogalmaztam, amelyek közül a legfontosabbnak a fiatal generációk oktatását véltem. Egyértelmű azonban, hogy sok tennivaló vár még ránk annak érdekében, hogy egy fenn tartható b b világban élhessünk, ahol a társadalom minden szereplője felelősebb magatartást gyakorol.
|