| 520 |
3 |
|
|a Bár a XXI. század az emberek többsége számára hosszabb, egészségesebb és biztonságosabb életet hozott a korábbi időszakokhoz képest, azonban a bizonytalanság a jövő iránt életünk egy kiküszöbölhetetlen tényezője, mely megjelenik az üzleti életben is. Ez a bizonytalanság azonban lehetőségeket is rejt magában, mint például fejlődő piacokat, olcsóbb és jobb technológiákat, stb. Ami bizonyos üzleti szereplőknek kockázatot jelent, az mások számára lehetőség, melyet kiaknázhatnak. Minden szervezet számára – méretüktől és tevékenységi körüktől függetlenül – egyre fontosabb, hogy megértsék és kezeljék a lehetséges kockázatokat és lehetőségeket, amelyekkel találkoznak. Míg korábban a kockázatkezelés a nagyobb vállalatok esetében is kimerült a nyilvánvaló és biztosítható kockázatok különböző biztosításokkal való kezelésében, illetve az egészségügyi és biztonsági szabályok alkalmazásával, az egyes területek külön-külön feleltek a kockázatkezelésért. Napjainkra azonban világossá vált, hogy ez a megközelítés nem elegendő, a kockázatok természetüknél fogva több csoportba sorolhatók, és gyakran emberi tényezőtől függnek, komplexek, nehezen előrejelezhetők és kezelésükhöz holisztikus, integrált, az egész vállalatra kiterjedő kockázatkezelési megközelítésre van szükség. A vállalati kockázatmenedzsment (Enterprise Risk Management – ERM) ma már egy átfogó eszköznek tekinthető a szervezet hosszú távú sikereinek meghatározásában, melynek célja nem csak a veszteségek elkerülése, hanem az esetleges versenyelőnyök kihasználása is. [Woods, 2011] Szakdolgozatom során egy vállalati projekt pénzügyi kockázatait elemzem, kiemelten a projekt kivezetését követően fennmaradó kockázatokat. Kutatásom célja egy vállalkozásnál a vevői kockázat elemzési, kezelési gyakorlatának megfigyelése, értékelése, illetve összevetése a szakirodalomban javasolt értékelési módszerekkel. Célja továbbá annak elemzése, hogy miként működik a vevői kockázatok menedzselése egy konkrét vállalkozás gyakorlatában. Választ keresek továbbá arra, hogy a vizsgálat tárgyául választott vállalati projekthez tartozó üzletág kivezetése után milyen maradvány pénzügyi kockázatokkal kell számolnia a vállalatnak az üzleti kapcsolat fennmaradása esetén, és ezeket milyen eszközökkel, intézkedésekkel lehet csökkenteni. Célom, hogy vizsgálataim eredményei nyomán a vállalkozás egy hatékonyabb vevőkockázati politikát tudjon kialakítani a jövőben. Az empirikus vizsgálat keretében készített esettanulmány segítségével vizsgálni fogom, hogy a projekt bevezetése előtt (azaz mielőtt a menedzsment a vevővel való üzleti kapcsolat létrehozásáról döntött) történt-e előzetes kockázatelemzés, és ha igen, akkor minden lehetséges kockázati tényezőt számításba vettek-e. Továbbá vizsgálni fogom, hogy a projekt megvalósulása, élettartama során milyen módon történt a kockázatok nyomonkövetése. Ilyen módon vizsgálom a projekt kivezetésének okát, és választ keresek arra a kérdésre, hogy végül a projekt kivezetéséhez a hibás, vagy nem teljes körű kockázatelemzés vezetett, vagy egyéb előre nem látható változások bekövetkezése miatt döntöttek a kivezetés mellett. Továbbá fontosnak tartom elemezni az üzletág kivezetése során fennmaradó pénzügyi kockázatokat, illetve az ezek csökkentésére, elkerülésére hozandó intézkedéseket. Napjaink üzleti környezetében, és különösen a nagyvállalatok esetében, egyre inkább előtérbe kerül az ügyfelek jövedelmezőségének kérdése, valamint az, hogy hogyan is mérjük a jövedelmezőségüket. Egyre inkább előtérbe kerül a vevőérték-orientáción alapuló szemlélet, azaz, hogy az ügyfeleket a vállalat vagyonának/tőkéjének tekintjük, így az ügyfélkapcsolatok értékelése és menedzselése is egyre fontosabbá vált. Ha megfelelő az ügyfelekkel való kapcsolat ápolása, hatékonyabbá válik az értékesítés, mely lehetőséget biztosít a jövedelmezőség javítására, így elengedhetetlen tisztában lennünk azzal, hogy mely ügyfeleink és milyen mértékben járulnak hozzá a vállalatunk sikereihez, illetve milyen kockázatokat rejt magában az ügyféllel való üzleti kapcsolat létrehozása/fenntartása.
|