| 520 |
3 |
|
|a Szakmai gyakorlatomat a zalaegerszegi NB Forsz Kft.-nél töltöttem el. Ezen 3 hónap alatt sikerült megismerkednem a gyakorlatban is az egyszeres illetve kettős könyvvitellel, hiszen alapvető könyvelői feladatokat láttam el. Szakdolgozatom keretén belül a könyvvizsgálati munkafolyamattal, annak sajátosságaival foglalkozom. Több dolog is szerepet játszott témaválasztásomban, egyfelől az, hogy az NB Forsz Kft. partnercégének fő tevékenysége a könyvvizsgálat, másfelől pedig az, hogy 2014. január 1-jétől ismét változások történtek a könyvvizsgálatra kötelezettek körében. Hiszen ez évtől újfent emelkedett a nettó árbevétel értékhatárára vonatkozó megállapítás - 300 millió forintra -, ezáltal szűkítve a könyvvizsgálatra kötelezettek számát. A nettó árbevétel értékhatárának összege az évek során folyamatosan növekedett. Ez a határ 2012-ig 100 millió forint, 2013-ban 200 millió forint volt, 2014-től pedig egy újabb 100 millió forintos növekedés történt. A könyvvizsgálat jelentősége az utóbbi években rohamosan nőtt a fejlődő piacgazdaságban, és tartalmában is gyökeresen megváltozott. A könyvvizsgálói feladatok összetettebbek és igényesebbek lettek. A piacgazdaság működéséhez szükséges, hogy a vállalkozók vagyoni-, pénzügyi helyzetéről megbízható, valós információk kerüljenek nyilvánosságra. Ennek áll szolgálatában a könyvvizsgálati tevékenység, amikor is az elkészült beszámoló felülvizsgálatra kerül. Szakdolgozatom megírásával arra törekedtem, hogy betekintést nyújthassak a könyvvizsgálat komplex tevékenységébe, mégis kiragadva egy-két az általam vizsgált vállalkozás specifikumát. A rövid témamegjelölést és bevezetést követően, szakdolgozatom elméleti részében a könyvvizsgálat céljának és szükségességének ismertetésére tértem ki először, mivel fontos, hogy a vállalkozás vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetéről megbízható képet kapjanak a piaci szereplők. Itt ejtettem szót a kötelező könyvvizsgálatról is, amelyben a fentiekben említett változások történtek. A következő alfejezetben a könyvvizsgálat alapelveit foglaltam össze, amelyek egyfelől a könyvvizsgáló magatartásának, jogainak és kötelezettségeinek meghatározását tartalmazzák, másfelől pedig rögzítik azokat az elveket, melyeket a könyvvizsgálói jelentés elkészítésekor kell figyelembe venniük. Szakdolgozatom folytatásában, szabályozásának bemutatására tettem kitérőt, figyelembe véve a magyar és a nemzetközi iránymutatásokat is. Ezen fejezet célja az volt, hogy tömören, ugyanakkor széleskörűen írjak azokról a törvényekről, irányelvekről, amelyek betartása és követése mellett teljesedik ki a könyvvizsgálói szakma.Elméleti kitekintésemet a kisvállalkozások könyvvizsgálatára vonatkozó sajátosságokkal zártam. Különösen fontos kiemelni a kis-, és középvállalkozásokat, mivel jelentős szerepet képviselnek Magyarország gazdasági életében. Méretükből adódóan azonban hiányosságokkal szembesülhetünk, amelyek a legjelentősebb kockázatait rejthetik a könyvvizsgálói folyamatnak. A harmadik fejezetben, a dolgozatom alapjául szolgáló Steleco Kft. történeti áttekintését, tevékenységi körét és számviteli politikáját részleteztem. Ezt követően a könyvvizsgálat menetének ismertetésére fektettem hangsúlyt. Dolgozatom utolsó részében, az általam választott Társaság könyvvizsgálatát fejtettem ki, kiemelve a vevőköveteléseik és szállítói tatozásaik könyvvizsgálatát. Választásom amiatt esett, erre a két területre, mivel a vállalkozás gazdálkodásában jelentős szerepet játszanak ezek a tételek. Túlnyomó részük devizás követelésekből és kötelezettségekből tevődik össze, melyeknek átértékelése könyvvizsgálatuk kulcsfontosságú eleme. Véleményem szerint a kérdés, miszerint a könyvvizsgáló egy szükséges rossz, amelyet törvényi előírások következtében kell alkalmazni vagy pedig a cégvezetés társa, aki hozzájárul a vállalkozás eredményesebb működéséhez továbbra is nyitott kérdés marad, hiszen mindenki szubjektív megítélésén alapulhat.
|