| Summary: | Szakdolgozatom középpontjában az amerikai US GAAP számviteli rendszer áll, szembeállítva és összehasonlítva a magyar 2000. évi C. törvény előírásaival, különös hangsúlyt fektetve az immateriális javak és a tárgyi eszközök elszámolásának sajátosságaira. Az iQor Global Services Hungary Kft.-nél töltött szakmai gyakorlatom során lehetőségem nyílt alaposabban megismerkedni az amerikai számviteli szabályozással és annak minden részletével. Betekintést nyertem a kimenő és bejövő számlázási csoport munkájába, valamint az immateriális javak és tárgyi eszközök számviteli elszámolásának folyamataiba is. Részese lettem a 2014-es évben a cég életében bekövetkezett változások (kiválás az anyavállalatból, tulajdonosváltás, üzleti év időszakának változása) okozta pénzügyi és számviteli feladatok véghezvitelének, valamint megtapasztalhattam a különböző külső ellenőrzések (könyvvizsgálati és NAV audit) során lezajló folyamatokat is. A nemzetközi kapcsolatok világméretűvé válása és a globalizáció elterjedése miatt elengedhetetlenné vált egy közös nyelv megteremtése a pénzügyi és számviteli világban is, amely egyfajta egységesítési törekvést jelentett a nemzetközi számvitelre vonatkozóan. A nemzetközi számviteli standardok fő célja, hogy segítse a befektetőket és a gazdasági szereplőket gazdasági döntéseik meghozatalában és az egységes pénzügyi kimutatások megteremtésével elősegítse a nemzetközi multinacionális vállalatok üzleti tevékenységét és világméretű terjeszkedését. Esettanulmányomban nagy hangsúlyt fektettem az amerikai számviteli szabályozás kialakulásának előzményeire, a harmonizáció és az egységesítési törekvések akadályaira (kitérve az európai számvitelre és az IFRS szabályozásra), a US GAAP fejlődési szakaszaira, és a különböző szervezetek (SEC, AICPA, FASB) bemutatására. Külön fejezetekben részleteztem az immateriális javak és külön a tárgyi eszközök számvitelét, középpontba helyezve a US GAAP standardokat, de minden esetben összevetve a magyar számviteli szabályozás rendszerével (HAS – Hungarian Accounting Standards). A két számviteli rendszer különbözősége a jogrendszerek eltéréséből ered, de mindemellett általános, elvi különbségek is felfedezhetőek a két rendszer jogszabályi előírásaiban és követelmény rendszerében is. Az immateriális javak a technológia gyors ütemű fejlődése miatt egyre nagyobb jelentőséggel bírnak – tekintve az újabb és újabb találmányok, szabadalmak és szoftverek létrejöttét - , így számviteli elszámolásuk nemzetközivé válása is ezen innovációs tevékenységek elősegítését irányozzák elő. A magyar és az amerikai számviteli rendszer sok mindenben hasonlóságot mutat az immateriális javak elszámolására nézve, viszont a különbségek a US GAAP és HAS között lényegesnek tekinthetőek. A tárgyi eszközök számviteli szabályozása terén szintén lényegesnek mondható különbségeket tapasztalhatunk. Az egyik talán legnagyobb eltérésnek tekinthető, hogy a US GAAP számvitel esetében az 1.000 USD értéket meghaladó eszközöket mutatjuk ki a mérlegben tárgyi eszközként, ami meglehetősen magasabb összeg, mint a számviteli törvény által előírt 100.000 Ft. Mindezt alaposan figyelembe kell venni az olyan vállalkozásoknak, mint az iQor Global Services Hungary Kft., mely elsődlegesen US GAAP, másodlagosan magyar számviteli szabályozás alapján végzi könyvelési teendőit. Mindent összevetve megállapítható, hogy a különböző számviteli rendszerekben – úgy mint az IFRS, a US GAAP vagy a HAS szabályozás – ugyan jelentős különbségeket tapasztalhatunk, de az egységesítési törekvéseknek köszönhetően ezen számviteli rendszerek alkalmazása nem jelent különösebb gondot abban az esetben sem, ha egy multinacionális cég kétfajta számviteli szabályozás alapján végzi mindennapos könyvelési teendőit és készíti el beszámolóit. Várhatóan a jövőben további teret hódítanak a számviteli rendszerek egymáshoz való közelítésének törekvései, melyek az üzleti élet világméretűvé való további terjeszkedésének elősegítését szolgálják.
|
|---|