| 520 |
3 |
|
|a Manapság egyre nehezebb egy olyan innovatív, jó ötlettel elő állni, ami sikeres üzletemberré tenne minket. Mégis ha képesek vagyunk megtalálni a keresleti háló apró, még ki nem elégített részeit; azokat a kiskapukat, amelyek mások elől még rejtve maradtak, akkor a siker félig már a zsebünkben is van. Azonban hiába a tökéletes elképzelés, ha nem tudjuk hogyan tovább. Sokak nincsenek tisztában a lehetséges alternatívákkal. Gondolván itt arra, hogy nem csak új cég alapításába kezdhetünk, hanem egy már meglévő cég felvásárlását is választhatjuk, esetleg betársulhatunk egy vállalkozásba, vagy akár franchise rendszerbe. Ha mégis az új cég ötleténél maradunk, akkor mennyire vagyunk tisztában a vállalkozási formákkal, illetve azok közötti különbségekkel. Tudtuk-e, hogy egyéni vállalkozást, szövetkezetet, állami vagy önkormányzati tulajdonú vállalkozást is alapíthatunk, vagy akár egy, a társas formák közül lehet számunkra a megfelelő választás. A Kft., Rt., Kkt., Bt. mind-mind sok előnyt-hátrányt nyújthat számunkra, attól függően, hogy mik is az elképzeléseink, mi áll a rendelkezésünkre. Természetesen a gazdálkodási forma kiválasztása csak egy a tömérdek feladat közül. Számtalan teendő áll még előttünk, és csak egyetlen egy apró hiba, valamelyik lépés elmulasztása elegendő ahhoz, hogy meghiúsuljon – legjobb esetben elhúzódjon - a saját vállalkozásról szövögetett álmaink. Fontosnak tartom a megfelelő informáltságot, azt hogy tisztában legyünk a lehetőségekkel, a jogainkkal, illetve a kötelezettségeinkkel, feladatainkkal. Dolgozatom részletesen ismerteti az alapítás fontos lépéseit kiindulva a kezdő gondolattól egészen a konkrét cégbejegyzésig. Össze szeretném foglalni a cégalapítás fontos lépéseit. Azt, hogy milyen formában is lehet alapítani céget, és hogy milyen főbb tényezők szükségesek egy induló cég számára. Részletesebben elemezni fogom a vállalkozás jogi keretrendszerét. Vagyis a vállalkozási formákat, és azok jellemzőit. Illetve azt, hogy mi alapján válasszunk a lehetséges formák közül. A cégalapítás utolsó lépéséről, azaz a cégbejegyzésről is szeretnék átfogóan beszélni. Be szeretném mutatni a kezdő tőke elemeit és az alapítás költségeit. Az elméleti részt három különböző elemzéssel szeretném alátámasztani. Egyrészt interjút készítettem egy cég tulajdonosával. Dolgozat készítésem során nagy segítséget jelentett, hogy egy ténylegesen létező, nem rég alakult cég szemszögéből is megtapasztalhattam a cégalapításban rejlő nehézségeket. Másrészt két kérdőívet készítettem. Az egyik kérdőívvel arra voltam kíváncsi, hogy az egyes vállalkozások tőkeminimumával a megkérdezettek mennyire vannak tisztában. A másik kérdőívvel pedig azt szerettem volna megtudni, hogy az új Ptk. milyen hatással van a Kft-k alakulására. Az elemzések természetesen csak a kérdőívek adatai alapján született konklúziók. A valóságot teljes mértékben nem tükrözik. Azonban az elemzések során megpróbáltam a lehető legésszerűbb következtetéseket levonni. Az első kérdőív, vagyis a vállalkozási ismeretek elemzése során jól megfigyelhető a vállalkozási ismeretek hiánya a kérdésekre adott válaszok aránya alapján. A kérdőív elemzése jól tükrözi, hogy az átlagemberek nincsenek kellő mértékben tisztában az egyes vállalkozási formák tőkeminimumával. Ez önmagában véve nem is nagy probléma mindaddig, amíg valaki nem szeretne céget alapítani. Gondoljunk csak bele, mekkora hátrányt jelenthet ezen információk hiánya. Például ha csak arra gondolunk, hogy mekkora többlet költséget jelent szakértő segítségének bevonása a vállalkozási forma kiválasztásához. Vagy csak arra gondolva, hogy így kiszolgáltatottak vagyunk ezen embereknek, hisz nem biztos, hogy a megfelelő információk birtokában mi magunk ugyanazt a formát választottuk volna! A Kft-k helyzetének felmérésekor megállapítható, hogy a válaszadók többsége nem rendelkezik elegendő jegyzett tőkével. A válaszok aránya pedig jól mutatja, hogy azok akik nem tudják fel emelni a törzstőkéjüket, azok inkább abba hagyják a tevékenységüket, mint hogy egy másik formában folytatnák azt.
|