| Summary: | „A világot az érdekek mozgatják, de előbbre a tudomány és az innováció révén juthatunk.”* Ahogy a dolgozat „üzenete” is sugallja, annak érdekében, hogy a vállalkozások versenyképességüket megőrizzék a piacon, szükség van a folyamatos tudásbeli és technológiai fejlesztésekre. Ez azonban a legtöbb vállalkozást, különösen a kis- és középvállalkozásokat kihívások elé állítják. Ennek hátterében többnyire pénzügyi, finanszírozási problémák állnak. Hisz a beruházások megvalósításához szükséges pénzeszközök előteremtése nem könnyű feladat, annak ellenére, hogy a piacon számos finanszírozási forma áll rendelkezésre. Érthető tehát, hogy mind a tagállamok, mind az Európai Unió évről évre komoly erőfeszítéseket tesznek a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében. A fentiek alapján időszerűnek tartottam, hogy témámnak a Mould Tech Mérnöki Iroda Korlátolt Felelősségű Társaságnál (továbbiakban: Mould Tech Kft.) megvalósított üzemcsarnok beruházás bemutatását és annak számviteli sajátosságait válasszam, ami Európai Uniós társfinanszírozással, az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Nyugat - dunántúli Operatív Program támogatásával, önerő és hitel bevonásával valósult meg. Dolgozatommal, a választott témámhoz kacsolódó elméleti ismeretek áttekintése, a vállalkozásnál megvalósított üzemcsarnok beruházás bemutatása, számviteli elszámolásának vizsgálata, levezetése, annak eredményre gyakorolt hatásának ismertetése volt a célom, továbbá néhány szempont figyelembevételével következtések levonása a beruházás eredményeire, annak érdemlegességére vonatkozóan. Munkám kapcsán tehát bemutatásra került az üzemcsarnok beruházás, ami összesen 280 024 543 Ft-ból, azaz 59 903 753 Ft önerőből, 123 925 325 Ft hosszú lejáratú hitelből, 96 195 465 Ft támogatásból valósult meg, továbbá az utófinanszírozott támogatást egy 85 000 000 Ft-os rövid lejáratú hitel előlegezte meg. Ez a nagy volumenű beruházás komoly szakmai, pénzügyi és számviteli feladatokat igényelt, mind az előkészítés, mind a megvalósítás, és mind az elszámolás vonatkozásában. Az előkészítés szakaszában a vállalkozás üzleti tervet készített, ennek során a beruházás finanszírozási költségeit, annak eredményre gyakorolt hatását és az elérhető többletbevételt prognosztizálta, amit aztán a megvalósítás szakaszában folyamatosan kontrollált. Annak érdekében, hogy a vállalkozás teljes körű következtetést tudjon levonni a projekt eredményeire vonatkozóan, szükség van a dolgozatban leírt összes könyvviteli adat főkönyvben történő megjelenítésére. A fentiek alapján fontosnak tartottam, a vállalkozás piaci és pénzügyi helyzetének ismertetését. A piaci helyzet elemzése során a 2001-2013. közötti időszakban a vállalkozás dinamikus fejlődését szemléltettem az árbevétel alakulásán keresztül. Ez alapján megállapítható, hogy a vállalkozás az üzemcsarnok birtokba vételét követően, a 2012. évről a 2013. évre közel 50%-os árbevétel növekedést tudott elérni, ami a jövőben tovább fokozódhat az egyéb kapacitásbővítő beruházások hatására. A pénzügyi helyzet elemzése során a 2010-2013. közötti időszakban számított rövid és hosszú távú mutatószámok alapján a vállalkozás pénzügyi helyzetére vonatkozóan megállapítottam, hogy a Kft. közel 50%-ban finanszírozza működését hitelből, ami egyrészt a projektek finanszírozása, másrészt pedig a kedvezőtlen vevő forgási idő alakulása miatt vált szükségessé. A magas hitelállomány ellenére törlesztési kötelezettségeinek eleget tesz, azonban kockázat szempontjából külön figyelemmel kísérendő és óvatosságra int a jövőbeni túlzott eladósodás elkerülése végett. A dolgozatom során bemutatott és levezetett számviteli nyilvántartások és elszámolások a számviteli- és adójogszabályok, a Kft. Számviteli politikája és a Támogatási szerződésben foglalt előírások alapján történtek. A számviteli nyilvántartások és elszámolások alapján meghatározásra került az aktiválást követően nyilvántartásba vett tételek, a terv szerinti értékcsökkenés és a hitelek után megfizetett díjak, kamatok eredményre gyakorolt hatása. Munkám során azt is ismertettem, hogy az egyes években az értékcsökkenés és fejlesztési tartalék miként módosította/módosítja az adóalapot, és ezáltal a vállalkozás milyen adómegtakarítást ért/ér el. Ez alapján a beruházás, a vállalkozás 2013. évi eredményét 12 165 ezer Ft-tal, 2014. november 30-ig megvizsgálva, a 2014. évi eredményt 9 751 ezer Ft-tal csökkentette. A 2013. évben a (30 000 ezer Ft összegű) kis- és középvállalkozói kedvezmény igénybevételével, az értékcsökkenés és fejlesztési tartalékképzéssel összességében 10 255 ezer Ft nyereségadó megtakarítást ért el. Véleményem szerint az elnyert támogatás segítségével létrejött üzemcsarnok beruházás minden bizonnyal fokozza a vállalkozás jövedelemtermelő képességét. Így a projekt hatására megnövekedő működési költségek és adósságszolgálat kitermelhetővé válik. Dolgozatomban említést tettem a bank és a KSZ-hez történő adatszolgáltatásról. Itt jegyezném meg, azt is, hogy a Kft-nek nem csak utólagos, hanem folyamatos adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezett a projekttel kapcsolatban. Megállapítottam, hogy a Kft. mind a bank, mind a KSZ-hez történő adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett/tesz. Továbbá a projekt számszerűsíthető eredményeinek vizsgálata alapján, úgy vélem a vállalkozás teljesíteni tudja a projekt kapcsán vállalt BHÉ-ra és létszámra vonatkozó növekedést az első fenntartási időszak végéig, amit számításaim is bizonyítottak. A beruházásnak köszönhetően a Kft. ma már új telephellyel, új technológiákkal és bővült létszámmal áll a vevők rendelkezésére, ami hozzájárul a vállalkozás sikeres működéséhez, fenntartásához, és jövedelemtermelő képességének növeléséhez. Az új ingatlan- és technológiai fejlesztések lehetővé teszik mind a hazai mind a külföldi piacok részéről érkező megrendelések kielégítését, a termelés hatékonyságának fokozását és a termékszerkezet átalakítását a nagyobb hozzáadott értékű, jövedelmezőbb tevékenységek felé. A gépek teljes kapacitásának kihasználásával, a rövidebb átfutási idővel, kisebb előállítási költséggel a Kft. biztosítani tudja, hogy nagyobb mennyiségű megrendeléseket tudjon bevállalni a jelenlegi és jövőbeni partnereitől. A korábban leírtak alapján úgy vélem, mindenféleképpen érdemesnek ítélhető a megvalósított üzemcsarnok beruházás. Összegzésemet végezetül Csizmadia Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkár által a fejlesztésről tett nyilatkozatával zárom, miszerint a Kft. „példa arra, hogy a beszállítói hálózatokra építve a helyi kis- és középvállalkozások hogyan tudnak erős növekedést produkálva sikereket elérni a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt. Hozzátette, hogy a helyi innovációra, tudásra épülő vállalkozások eredménye az egész térség növekedési potenciálját erősíti, amely hozzájárul a magyar gazdaság növekedési kilátásainak javulásához”. ** * Iványi Attila Szilárd – Hoffer Ilona: Innováció a vállalkozásfejlesztésben. Budapest: Aula, 2010. 11 old. ** Szerszámgépgyártó üzemet avatott a Mould Tech [online]. Letöltés időpontja: 2014.10.09. Hozzáférés (URL): http://www.tozsdeforum.hu/tozsde/reszvenypiac2/szerszamgepgyarto-uzemet-avatott-a-mould-tech/
|
|---|