| Summary: | Dolgozatomban először áttekintettem a vezetői számvitelhez kapcsolódó szakirodalmat. Meghatároztam a vezetői számvitel pontos fogalmát, összehasonlítottam a pénzügyi és vezetői számvitelt egymással, a költségeket többféle szempont alapján csoportosítottam, illetve kitértem az egyes költséggazdálkodási módszerekre is. A választott vállalkozáson keresztül megpróbáltam egy átfogó képet mutatni a vezetői számviteli információs rendszer felépítéséről és működéséről. Az elméleti bevezetés után bemutattam a cég gazdálkodását, főbb tevékenységeit, valamint ágazati szemlélet szerint is jellemeztem. A Társaság szervezeti egységekre és azon belül ágazatokra lebontva készíti el a havi és az éves beszámolóját, terveit és elemzéseit. Nemcsak az egész vállalatra nézve határozzák meg, hogy mekkora az eredmény, hanem külön-külön az egyes ágazatokra megbontva is. A fő témám kidolgozását, vagyis a számviteli rendszer felépítését és működését a főkönyvi és eredményszámlák analízisével kezdtem el, mivel a számlaosztályok megismerése nagyon fontos lépcsőfok a számvitelben. A hagyományos számlaosztályokon kívül megjelenik néhány helyen például a készleteknél, az értékesítés elszámolt önköltségénél és ráfordításainál, valamint az értékesítés árbevételénél az ágazati alábontás. Külön alfejezetbe írtam a 6-os, 7-es számlaosztályokat, mert ezek alkalmazása nem kötelező, csupán a vállalkozás dönti el, hogy alkalmazza-e. A vállalat természetesen ezeket is alkalmazza. Az intézmény a felmerülő költségeket elsődlegesen a 6. és a 7., másodlagosan az 5. számlaosztályban számolja el. A gazdasági események könyvelése során az ágazati alábontáson kívül nagyon fontos szerepe van a gyűjtőkódoknak is, mert az eredmény meghatározását nemcsak vállalati szinten lehet kiszámolni, hanem szervezeti egységekre és az összes ágazatra külön-külön is. 2 fő csoportját különböztettem meg: az egyik a főkönyvi kódok, a másik pedig a változtatható nevű kódok. Mindegyiket, amit a szervezet használ külön táblázatban is kiemeltem. A könyvelési bizonylatok rögzítését a használt számviteli szoftverből, a Librából való kifényképezéssel illusztráltam, hogy ez által könnyebben érthető legyen. Itt is hangsúlyoztam a gyűjtőkódok használatát az egyes ábrákon. Bemutattam a teljes ágazati eredmény levezetést. A cég a költséggazdálkodás módszerei közül a fedezeti költségszámítást vagy más néven az ÁKFN struktúrát alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy az állandó költségeknek és az eredménynek mennyi lesz a fedezete. Az értékesítés nettó árbevételétől indulva a végső eredmény meghatározásáig részletesen jellemeztem a fedezeti költségszámítás egyes sorait. Az ágazati költségeket és a költség felosztás külön alfejezetbe tagoltam. Szükségesnek tartottam még az önköltségszámítás megismerését is. Az általános bemutatás után a Társaság Számviteli Osztályvezetőjével levezettem egy komplett önköltségszámítást. Fontos továbbá az önköltségszámítások, mutatószám elemzések és általános értelemben véve a számviteli kimutatások menedzsment által elismert szerepének és vezetői tevékenységekben való felhasználásának a növelése. Végül a vezetői elemzésekről és beszámolókról írtam bővebben. Ezekből tudjuk meg a vállalkozás jövőbeli elképzeléseit, ami a tevékenység folytatásához és a bővítéshez szükséges; a jelenlegi állapotot, illetve a múltban elért eredményeit is. Itt kapcsolódik be a kontrolling a számvitelhez. A kontrolling rendszer a gazdálkodás, a végzett tevékenység minden területét átfogja. Ezáltal több kontrolling - részrendszerre bontódik. Kettő részrendszert emeltem ki, ami a Társaság szempontból fontos. Ezek pedig a teljesítmény kontrolling, valamint a költség- és eredménykontrolling. Bemutatásra került egy többlépcsős fedezetszámítás is.
|
|---|