| Summary: | Dolgozatomat a Hevesi Sándor Színház működésének ismeretére alapoztam. A jogszabályi környezetre való hivatkozás, pedig még megalapozottabbá tette mindezt. A dolgozatomban tényadatok közlését tartottam fontosnak. Magyarországon működő színházakat különböző szempontok szerint lehet csoportosítani. Ilyen szempont lehet többek között az épület és társulat szerinti (társulattal rendelkező, illetve befogadó színház), a tulajdonos szerinti (magánszínház, illetve közösségi színházak), valamint a gazdálkodási forma szerinti (költségvetési intézmény, non-profit gazdasági társaság, alapítvány) csoportosítás. Ma a Magyarországon működő színházak különböző gazdálkodási formában működnek. A feldolgozás során figyelembe vettem ezeknek a gazdálkodási formáknak a sajátosságait, igyekeztem bemutatni a gazdálkodási forma előnyeit és hátrányait. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, mint költségvetési intézmény működik. A törvényi szabályozás változása miatt a költségvetési intézmények gazdálkodása és számviteli elszámolása jelentősen megváltozott. 2014. január 1-től a pénzforgalmi szemléletet egy eredményszemléletű elszámolási rendszer váltotta fel. A színház gazdálkodására a költségvetés alapján való gazdálkodás a jellemző. A költségvetést, mint pénzügyi tervet egy évre határozzák meg, előirányzatok szerinti bontásban. Az előirányzatok közötti átcsoportosítás csakis a fenntartó engedélyével lehetséges. Költségvetési intézményként való gazdálkodás egy kötött gazdálkodási forma. A színházak egy része a 90-es években, egy rugalmasabb gazdálkodási formát választott. Akkor, közhasznú társasági (Kht.) formában működtek, a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek, de közhasznú társaság alapítása 2007 júliusától már nem lehetséges. Azóta az átalakuló színházak non-profit gazdasági társaságot alapítanak, általában a non-profit kft. a jellemző. Megvizsgáltam a lehetőségét, milyen előnyökkel és hátrányokkal járna a színház esetleges átalakulása. A gazdálkodási formaváltásról a döntést természetesen a fenntartó Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának kell meghozni. Ebben az esetben a költségvetési intézmény jogutód nélkül megszűnik és gazdasági társasági formában kezd el működni a továbbiakban. A tulajdonosi jogokat egy választott Felügyelő Bizottságon keresztül gyakorolja az Önkormányzat. Az előnyöket és hátrányokat vizsgálhatjuk azonban mind a színház, mind a foglalkoztatottak szempontjából. Mindenképpen előnye a gazdálkodási formaváltásnak, hogy a gazdálkodás sokkal rugalmasabb, a kiadások átcsoportosítása egyszerűbb és saját hatáskörben módosítható, nem kell a fenntartóval engedélyeztetni. A non-profit gazdasági társaság pénzgazdálkodása sokkal szabadabb, mint egy költség-vetési intézményé. Likviditási nehézségeket is sokkal egyszerűbb kezelni, hiszen egy hitelfelvétellel ez megoldható átmenetileg, míg a költségvetési intézmény hitelt nem vehet fel. Mint gazdasági társaság, működés és gazdálkodás során kevesebb jogszabálynak kell megfelelni. A munkavállalók szempontjából, mindenképpen előnyösebb a költségvetési intézményi formában való működés, mert ez a forma egy biztonságosabb, kiszámíthatóbb gazdálkodási formát jelent a számukra. A színház szempontjából, a gazdálkodási formaváltás jelent bizonyos többletköltségeket, de jelent ezen kívül még költségmegtakarítási lehetőségeket is. Mindenképpen egy rugalmasabb gazdálkodási forma lehetőségét jelenti a színház számára. Összességében mind a költségvetési intézménynek, mind a non-profit gazdasági társasági formának, mint gazdálkodási formának vannak előnyei és hátrányai egyaránt.
|
|---|