| 520 |
3 |
|
|a Napjainkban egyre kiemeltebb figyelmet kap – üzleti körökben és a médiában – a transzferárazás kérdése. Alkalmanként a társaságok megdöbbenését figyelhetjük meg, annak ellenére is, hogy a hatóságok az utóbbi években kiemelten ellenőrzik a kapcsolt társaságokat. A szokásos piaci ár használatát, a minden évben megjelenő ellenőrzési irányelvekben találhatóak szerint egy éves tájékoztatóban foglalja össze. Az egyik legfontosabb nemzeti adóhatósági kérdés a transzferárazás használata. Fő szempontja, hogy a kapcsolt (másik vállalkozástól nem független) vállalatok egymás közti kereskedelmi és üzleti kapcsolataira nem minden esetben hatnak egyformán a külső piaci viszonyok, mint az egymástól független társaságok esetében. Abban az esetben, ha a vállalkozás transzferár képzése nem mutatja a szokásos piaci ár elvét és nem tükrözi a piaci viszonyokat, akkor a kapcsolt társaságok adózási kötelezettsége torzulhat. Hazánkban a kapcsolt társaságok fogalmát és a szokásos piaci árelvet a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996.évi LXXXI. törvény tartalmazza. 2010.-től jobban előtérbe került a nemzetközi megállapodások ellenőrzésének szükséglete. Ezt azzal lehetett magyarázni, hogy bevezették az előzetes árképzési megállapodás néven ismertté vált transzferár képzési módszert. Ezen szabályozás lényege, hogy a minisztérium állapítja meg a kapcsolt társaságok egymás között létrejövő megállapodásaiban használható szokásos piaci ár megállapítására alkalmazandó eljárást és a szokásos piaci árat, ha ezt meg tudják állapítani. Napjainkra már a multinacionális vállalkozások közel háromnegyedénél volt transzferár ellenőrzés, s minden negyedik ellenőrzés lényeges megállapítással zárult le. A hatósági vizsgálatok egyre tömörebbek, alaposabbak, precízebbek, ezért fontos rendkívüli módon odafigyelni e kötelezettség teljesítésére. Azonban ha az adóalany nem vagy csak késve tesz eleget transzferár nyilvántartási kötelezettségének, vagy az általa megvalósított nyilvántartás nem felel meg a jogszabályokban előírtaknak, akkor a hatóság a helytelenül és a késve elkészített nyilvántartásokért egyenként, hiányzó transzferár nyilvántartásokért pedig megállapodásonként két millió forintig terjedő bírságot is kiróhat. A Rudolph Autóipari Logisztikai Kft.-nél a transzferár nyilvántartások elkészítésekor a szokásos piaci árat az esetek nagy többségében az összehasonlító független árak módszerével állapították meg, mivel a legtöbb felmerülő költség a vállalaton belül továbbszámlázásra kerül. A társaságnál a transzferárazás a gyakorlatban rendkívül fontos szerepet tölt be. Leggyakrabban egyszerűsített transzferár nyilvántartást készítenek, mert az értékhatár nem éri el az 50.000 eFt-ot. Aránytalan költséget nem jelenthet a nyilvántartás elkészítése, de ez nem ment fel a nyilvántartás elkészítése alól. A nyilvántartás vezetéséért, aktualizálásáért a vállalkozás kontrolling vezetője a felelős.
|