| Summary: | Témaválasztásom indoka: A 2007-2013 közötti költségvetési időszakról sok tapasztalattal rendelkezik minden érintett, ezt összegezni akartam és javaslatokat tenni a 2014 - 2020 közötti új időszakra. Folyamatban az egyeztetés az unióval, rövid időn belül várható a pályázatok kiírása. Az uniótól kapott támogatások nagyságrendjét az átlagos felkészültségű emberek nem tudják értékelni, értelmezni. Folyamatosan nő az euró szkeptikusok száma, mert nem ismerik, milyen előnyökkel jár az uniós tagságunk. A nagykanizsai és zalakarosi kistérség, az Innovatív Dél-Zala LEADER közösség 2007-2014 közötti időszak eredményeinek bemutatásával bizonyítom, hogy a legkisebb települések is tenni akarnak népességük megtartásáért, a jobb körülmények megteremtéséért. Helyi kezdeményezések nélkül nincs eredmény. Összefoglalom az unió vidékfejlesztési politikája fejlődésének lényegesebb állomásait. Hogyan jutott el a mezőgazdasági támogatásoktól az önálló vidékfejlesztési programig, a LEADER program létrehozásáig. Az unióban a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt kapott a vidéki térségek közötti különbség csökkentése. Nagy eltérés van a vidéki térségek között. Kezdetben az unióban az agrárgazdaság egyenlő volt a vidéki térségekkel. Hosszú viták eredménye, hogy eljutottak a LEADER programig. Felismerték, hogy a felülről vezérelt vidékfejlesztési programoknál kedvezőbb az alulról építkező LEADER program, amelyben az adott kistérségben élő, tevékenykedő önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek vesznek részt. Önmaguk készítenek stratégiai tervet a helyi gondok, problémák megoldására. Röviden összefoglalom az uniós és magyarországi célkitűzéseket, érzékeltetve az UMVP összhangját a vidékfejlesztési célkitűzésekben. Az UMVP négy tengelye közül az I és II- es tengelyt csak érintőlegesen, a III tengellyel és a LEADER programmal részletesen foglalkozom. A LEADER beágyazott a sikeres magyar vidékfejlesztési rendszerbe. Az alulról jövő kezdeményezések a szereplők sokszínűsége, nagyon sok valós igényt, új ötletet hozott felszínre és helyi erőforrást vont be a vidéki térségek népességmegtartó erejének javítására. Kérdőívet szerkesztettem, hogy megismerjem a kistérségben pályázók tapasztalatait, jövőbeni elképzeléseit. Interjút készítettem egy olyan település polgármesterével ahol több sikeres pályázatot bonyolítottak le a település népességmegtartó erejének javítása érdekében A válaszokat elemeztem értékeltem, és javaslatokat fogalmaztam meg. Céljuk: a vidéken élők életkörülményeinek javítása, ami magába foglalja a falufejlesztést, a vállalkozás fejlesztést, munkahelyteremtést, a helyi értékek védelmét. Fontos a gazdaság diverzifikálása. A mezőgazdaság továbbra is jelentős szerepet kap a vidék életében, de a problémák megoldásához kell a mezőgazdaságon kívüli üzleti tevékenységek szolgáltatások indítása, fejlesztése. A megvalósított programok elsősorban a helyben lakók közérzetét javító célokat szolgáltak. Jó legyen az adott faluban élni. Óvoda, játszótér, helyi értékek védelme a közösségi programokhoz területek. A jövő feladata új szolgáltatások létrehozása, amely a helyi emberek életkörülményeit javítja és munkahelyeket is teremt. Nagy lehetőség van a turizmus fejlesztésében. A kérdőívemre kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a vidéki közösségek az eddigieknél, lényegesen több forrást várnak a következő időszakban. Várják az eljárás bürokratikusságának csökkentését. Szeretnének több közvetlen információt a pályázati lehetőségekről. Növelnék a LEADER közösségek szerepét a források elosztásában, az ellenőrzésben. Általában elégedetlenek a kamarák pályázati tevékenységet segítő munkájával. A több forrást az energiatakarékosság, a közműellátás fejlesztésére fordítanának. Nem újdonság az önkormányzati források szűkössége, de meglehetősen szűk keretek közé szorítja a pályázók lehetőségeit. Az önrészt általában valamilyen hitelből tudják pótolni, ez tovább növeli terheiket, mivel a hitelkamat nem számolható el pályázati források terhére. A vidéki élet bemutatása, a hagyományok, az örökség és a kiváló természeti adottság jó lehetőség a turizmus a rekreáció számára. Már több gasztronómiai kezdeményezés van a térségben amely bizonyította, hogy van kereslet az ilyen programokra. A gazdasági növekedés tovább növelte a régiók, vidéki térségek közötti különbségeket. A vidéki területek közötti különbségek mérséklése társadalmi érdek. Gazdasági és társadalmi szempontból közös érdekünk, hogy a vidékfejlesztési forrásokat, lehetőségeket egyre jobban kell hasznosítani.
|
|---|