| 520 |
3 |
|
|a Szakdolgozatomat a MÜLLEX-KÖRMEND Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft.-ről írtam. A cég a környező települések hulladékkezelését, ipari hulladékgyűjtést, újrahasznosítást, nemzetközi áruszállítást végez. A vállalat tevékenységének, számviteli politikájának rövid bemutatása után, majd pedig az elemzés rövid bevezetését követően elemeztem a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetét. A MÜLLEX-KÖRMEND Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének elemzése során elég vegyes képet alkothatunk a cégről. Elemzésem során először a mérleg adataiból gyűjtöttem információkat, s megoszlási viszonyszámokkal, illetve különböző mutatószámokkal vizsgáltam az állományukat, az eladósodottságot, végül a likviditást. Ezek alapján pozitív képet kapunk a vállalkozásról. Az eszközök nagy részét teszik ki a tárgyi eszközök, ezek közül is a járművek kapnak nagy szerepet, hiszen ezek közvetlenül szolgálják a tevékenységet. Megállapíthatjuk, hogy a vállalkozás törekszik a folyamatos fejlődésre, hiszen minden évben volt egy nagyobb beruházása gépjármű beszerzésre, biogáz hasznosító rendszerre, új konténerekre, stb. Az eszközszerkezeti és a tőkeszerkezeti mutatók is egy kivétellel mind-mind pozitív képet adnak. Ez alapján az eszközellátottság nagyon jó, a forrásoldali mutatók pedig azt jelzik, hogy a vállalkozás nincs eladósodva, nincs rászorulva nagyarányú külső forrásra. A mérlegtételek részletes elemzése már egy kissé vegyesebb képet mutat, hiszen például a vevőfutamidő és szállítók futamideje is romlott, mégsem értékelhetjük rossznak, mivel a követelések előbb egyenlítődnek ki, így a rövid lejáratú szállítói tartozásokra van fedezet. A vállalkozás amortizációs politikája is egységes képet mutat. Igaz, hogy nagy az értékcsökkenés összege, de ez a járműigényes tevékenység ezzel jár. Az anyag, áru értékesítése nem elsődleges tevékenysége a vállalkozásnak, mégis ezek tárolási ideje is azt mutatja, hogy gyorsan cserélődnek. Az adósságállomány elemzése során kiderül, hogy a hosszú távú fizetési kötelezettségek fedezve vannak. Azok a mutatók alakulnak negatívan, amihez eredménysorok is kellenek, hiszen ezek negatív irányba változtak, negatív előjelűek lettek 2013-ra. A likviditási mutatóknál ugyancsak újra azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a rövid távú kötelezettségekre van fedezet. A mérleg nagyvonalú elemzése során tehát a mutatók mind javultak, vagy ha volt is romlás, akkor is az általánosan elfogadott határ fölé estek az értékei. A következő fejezetben a cash-flow alakulását vizsgáltam, vagyis hogy a pénzeszközök hol keletkeztek, illetve hol használták fel azokat. Legnagyobb része minden évben a főtevékenységből keletkezett, ami nagyon jó, hiszen ez alapján elmondható, hogy jövedelmező a tevékenységük. A pénzeszközök nagy részét is a főtevékenységre fordították, emellett pedig még befektetési tevékenységre, vagyis itt is megállapíthatjuk, hogy a vállalkozás törekszik a folyamatos fejlődésre. A cash-flow-nál is vegyes képet adnak a mutatószámok. Első két évben mindegyik teljesíti az elvárást, vagy legalábbis közelíti, viszont utolsó évben a negatív eredmény miatt romlanak. A következő fejezetben az eredménykimutatás elemzésére került sor először a jövedelmezőségi helyzet elemzésével, majd a gazdasági hatékonyság elemzésével. Ezek során láthatjuk, hogy jelentős a romlás. A jövedelmezőségi helyzet esetében egy eredménykategóriát hasonlítunk a bevételek egy csoportjához, a saját tőke korrigált értékeihez, eszközökhöz, költségcsoportokhoz. Mivel a nevezőben szereplő adatok összege minden évben hasonló volt, ezért az eredménysorok romlása, majd negatívba történő átfordulása vezetett a romló értékekhez. A hatékonyság vizsgálata során is ugyanezeket a következtetéseket lehet levonni, folyamatosan romlik. Az értékesítés nettó árbevétele minden évben nagyon magas volt, mégis a mérleg szerinti eredmény 2013-ra negatív lett. Az árbevétel kismértékű csökkenése mellett megnőtt az anyagjellegű ráfordítások, illetve az egyéb ráfordítások összege is, ami negatív üzemi eredményhez vezetett.
|