| 520 |
3 |
|
|a A víziközmű szektorban 2011 előtt nem volt ágazati szintű szabályozás, ezért is jelentett nagy változást a 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról, amely 2011. december 31-től lépett hatályba. A 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentés végrehajtásáról további jelentős változást eredményezett a víziközmű-szolgáltatók működésében. Tehát a szakdolgozat fő témája a törvényi változások és ennek hatásai a Zalavíz Zrt.-re. A téma kifejtése során igyekeztem bemutatni a törvényi változásokat, melyek nagy hatással voltak a Zalavíz Zrt.-re. Kiemelten kezeltem a 2011. évi CCIX. törvényt a víziközmű-szolgáltatásról, melynek összefoglalva a célja, és végül hatása: - fenntartható fejlődés, környezetvédelem; - tulajdonosi helyzet rendezése; - hatósági ellenőrzés erősödése a MEKH által: működéséi engedély kiadása visszavonása, közérdekű üzemeltető kijelölése, üzemeltetési szerződések jóváhagyása, díjjóváhagyás; - integráció. Törvényi szabályozás írta elő a számlakép változtatását, így erre is külön kitértem. Bemutattam a formáját, illetve a részeit. Mivel gyakorlati időm alatt kiemelt figyelmet kapott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - amely egy 2013-as törvény határozataként a Magyar Energia Hivatal jogutódjaként jött létre – így célom volt, hogy a Hivatalt is részletesebben bemutassam. A Társaságot adatszolgáltatási kötelezettség (rendszeres és eseti adatszolgáltatás) terheli a Hivatal irányába, amely nagyon sok időt és munkát vesz igénybe, illetve ez is hozzájárult a szervezeti struktúra átalakításhoz. Igyekeztem bemutatni az adatszolgáltatás folyamatát, módját, illetve a kötelezettség teljesítésének formáit is, valamint a Hivatallal történő kapcsolattartást fejtettem ki. Bővebben kifejtésre kerültek a szolgáltatónál bekövetkező változások. Itt kitértem a szabályozás pénzügyi következményeire, valamint a 2015-ben létrejövő integrációra az AquaZala Kft.-vel. Ez jelentős változást hoz majd a Zrt. működésében, mind az ellátási terület változása, úgy a bevételek, és költségek változása miatt. Az új szervezeti felépítés is részletesen bemutatásra került, amely gyakorlati időm alatt lépett életbe a Társaságnál a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Létrejött egy önálló adatszolgáltatási csoport is. Az utolsó fejezetben szerettem volna a Társaság működését több szempont alapján elemezni. A MaVíznek nyújtott statisztikai adatok alapján 10 főbb szempontot írtam fel, és ezekben 3 másik víziközmű-szolgáltatóval hasonlítottam össze a Zalavíz Zrt.-t az elmúlt három évre levetítve. Az elemzés során külön részt kapott az ellátott lakosság, amely a Társaságnál ivóvíz tekintetében csökkenést mutatott, míg szennyvízelvezetés terén növekedést. Összességében a gazdálkodás során elért nettó árbevételt emeltem ki, amely az elmúlt három évben, a rezsicsökkentéssel is fokozatos növekedést mutatott. Kifejtettem az értékesített ivóvízmennyiséget és az elvezetett szennyvízmennyiséget, előbbi a korábbiakból adódóan csökkent, míg utóbbi növekedett a Társaság tevékenységében. A vizsgálat során foglalkoztam a víziközmű-szolgáltatóknál foglalkoztatottak számával, illetve itt a hatékonyság vizsgálata érdekében több számítást is végeztem. Röviden kitértem a Társaság költségeinek, valamint kintlévőségeinek az alakulására, illetve bemutattam a díjak alakulását, melyet a 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról, majd a 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentés végrehajtásáról nagyban befolyásolt. A vizsgálatok alapján a Zalavíz Zrt. évről évre fokozatos növekedést mutat, működése és gazdálkodása hatékony, pénzügyi helyzete stabil.
|