| 520 |
3 |
|
|a A szakdolgozat témájának kiválasztásánál egyértelmű volt számomra, hogy az emberi erőforrásról fogok írni, mivel diákmunkás éveim alatt tapasztalatot szereztem ezen a területen. Már akkor kipróbálhattam magam, hogy milyen feladat emberekkel foglalkozni: irányítani egy akár ötven fős csoportot, munkautasításokat adni nekik, megszervezni, hogy az adott jellegű munkára mennyi embert kell küldeni, mit jelent interjúkat megtervezni és lebonyolítani. Már ekkor érdekessé vált számomra ez a terület. Annyira, hogy a szakmai gyakorlatomat is mindenképp egy humán üzletággal foglalkozó cégnél szerettem volna eltölteni. Lehetőségem nyílt arra, hogy a West Hungary Consulting Kft.-nél töltsem szakmai gyakorlatomat, ahol HR munkatársként dolgoztam. Ez 5. oldal idő alatt a vállalat betekintést engedett a mindennapok emberi erőforrás gazdálkodásába. Szakdolgozatom során a felnőtt munkavállalás és a diákmunka közötti lényegi különbségekre, illetve a diákmunka tartalmi elemeire helyeztem a hangsúlyt. Dolgozatom során kívülről befelé haladtam témám gerince felé, vagyis deduktív vizsgálatot folytattam. Miután ismertetésre került, hogy mit jelent valójában, illetve miből is ered a HR neve, fogalma, utána a munkaerő-kölcsönzést, mint foglalkoztatási lehetőséget kezdtem el elemezni. A felnőtt munkavállalás után a diákmunka került elemzésre. A diákmunka szabályozását boncolgattam, illetve szembeállítottam egymással előnyeit és hátrányait. Az elméleti részek után bemutattam a West Hungary Consulting Kft.-t, ahol szakmai gyakorlatomat töltöttem. Megalakulásának körülményei és szervezeti felépítése is részletezésre került. Röviden kitértem kutatási módszereim elméleti hátterére és ezt követően mutattam be felmérések eredményeit. Kutatási módszerként használtam a kérdőíves megkérdezést, valamint a részletesebb és áthatóbb eredményt hozó mélyinterjút. Dolgozatomban megpróbáltam felmérni, hogy a gazdasági szereplők esetében és a munkaerő piacon mekkora jelentőséggel bír diákmunka. Annak ellenére, hogy évről évre csak nő a dolgozni vágyó fiatal diákok száma, a kutatások, felmérések mégis figyelmen kívül hagyják ezt a jelenséget. Az anyaggyűjtés és a dolgozat megírása során az is kiderült, hogy a legfrissebb statisztikai adathalmaz is 2010-es. Kutatásaim során primer és szekunder kutatási módszert is alkalmaztam. A szekunder források elég szűkösen álltak rendelkezésemre: a diákmunkával jobbára egy-egy gyakorlati, praktikus tanácsokat adó – a tudományosság követelményeitől távolabb álló – cikk foglalkozik csupán. A WHC. Kft.- nél töltött gyakorlatom során azonban elmélyedtem a munkaerőközvetítéssel és a diákmunkával kapcsolatos speciális szabályozásban- Véleményem szerint az e foglakoztatási formát alkalmazó vállalatok számára is fontos, hogy ezzel a jogszabályi környezettel megismerkedjenek, ezért dolgozatom egy rövid része ezt a hátteret 6. oldal mutatja be. Törekedtem a diákmunka gazdasági aspektusainak megvilágítására is, de ezen a területen a szakmai forrásanyag idejétmúltnak és elégtelennek bizonyult. A primer kutatás során szándékomban állt a diákok és a vállalatok részéről is bemutatni a diákmunka előnyeit és hátrányait, azonban szakdolgozatom összeállítása során észre kellett vennem, hogy a diákok oldalának bemutatása terjedelmi okok miatt már nem fér be e dolgozat kereteibe, így ez egy további, lehetséges leágazási útja ennek a témának. Véleményem szerint ez egy olyan foglalkoztatási forma és lehetőség minden érintett számára, mely nem csupán az anyagi pozitívumokkal jár, hanem szociális és természetesen összgazdasági, munka-erőpiaci szempontokból egyaránt olyan társadalmi többletet hoz létre, amit sem munkavállalóként, sem munkáltatóként, sem gazdasági elemzőként nem szabad figyelmen kívül hagynunk.
|