| Summary: | Szakdolgozatom témájául a trafiktörvényt, valamint hatásainak vizsgálatát választottam országos viszonylatban, és egy konkrét vállalkozás esetében. A választáshoz az aktualitás mellett személyes érdeklődésem is hozzásegített. A dolgozatom célja az volt, hogy bemutassam azt, hogy egyetlen törvény mekkora hatással lehet egy adott piaci szegmensre, és ez miként teljesül egy kis- és középvállalkozás életében. A fiatalkorúak védelmének és a dohányfogyasztás visszaszorításának érdekében a magyar kormány a cigaretta jövedéki adójának emelése mellett tovább szigorította az addig Európai viszonylatban középszerűnek mondható árusítási feltételeket. A magyar trafiktörvény 2013-as bevezetése után Magyarországon dohánytermékeket már csak speciális trafikokban, azaz Nemzeti dohányboltokban lehet vásárolni. A pályázóknak új feltételeknek kellett megfelelniük, mint például a társasági forma, ami az előírások szerint csak bt., kkt. vagy egyéni vállalkozás lehetett. Pályázataikat pontozták, a maximum 120 pont volt, amiből 60 pontot az üzleti tervre lehetett szerezni. A nyertesesek kihirdetése után az addigi 40 ezer árusítási pontból körülbelül 6 ezer maradhatott fent vagy alakult teljesen újan. Kezdetben ezeknek a boltoknak csak dohányt szabadott volna árulniuk, ám a törvényalkotók gyorsan rájöttek, hogy egyetlen termékkörből és annak alacsony árrése (3-4%) miatt az újonnan alakult árusító helyek nem lesznek nyereségesek. A törvény többszöri módosításával új termékköröket engedélyeztek a boltok számára, valamint a kiskereskedelmi árrést 10%-ra emelték. Ezekkel a lépésekkel újraosztották a dohánypiacot. Az addigi trafikosként tevékenykedők nagy részének kellett felhagynia dohányértékesítési tevékenységével, felszámolták vagy átalakították üzleteiket. A fogyasztók igazából két fontos változással szembesültek: a cigaretta ára emelkedett, és akik ezután sem mondtak le káros szenvedélyükről, egységes, modern dizájnú, de működésben és termékkínálatban hagyományos „trafikból” elégíthették ki káros szükségleteiket. Trafiktörvényünk az Európai Unió területén az egyik legszigorúbbnak mondható. A legtöbb közös ponttal a szomszédos Ausztriában működő rendszerben találkozhatunk. A törvényhozók nem titkoltan az osztrák példát vették alapul dohány kiskereskedelmünk átalakításánál. Lényeges különbség, hogy nyugati szomszédunknál - fényképes igazolvánnyal - automatákból is lehet cigarettát venni, azonban ennek 10%-os felára van. A nemzetközi példák vizsgálatánál részletes összehasonlítást is végeztem, kiemeltem a hazai szabályozáshoz képest azonos és eltérő vonásokat. A trafiktörvény hatásait egy, a szakmai gyakorlatom alatt megismert gazdaság társaság példáján keresztül vizsgáltam. A „Hamvadó Kft.” klasszikus trafikként működött 2010 harmadik negyedéve óta egészen a törvény hatályba lépéséig. Árbevételének körülbelül 80%-a dohányértékesítésből származott. Dolgozatom központi része ennek a vállalkozásnak a felépítéséről, eredményességének vizsgálatáról és a pályázati időszakban, valamint az utána bekövetkezett változásokról szól. A társaság gazdálkodásának második teljes évében már nyereségesen működött, árbevétele folyamatosan emelkedett. Az üzlet tömegközlekedési csomóponton való elhelyezkedésének köszönhetően vevőkörében megtalálhatóak állandó és alkalmi vásárlók is. A jól bejáratott és barátságos boltnak pénzügyi nehézségei, a viszonylag egyenletes pénzbeáramlásnak köszönhetően, nem voltak. Miután bizonyossá vált, hogy nem nyert koncessziós jogot, jogorvoslatra pedig lehetősége sem volt, fel kellett hagynia dohány kiskereskedelmi tevékenységével. A vállalkozás nem hagyott fel gazdálkodási tevékenységével és még időben bővítette termékkínálatát, új termékköröket vezetett be. Az árbevétel jelentősen csökkent, de a cigarettához képest többszörös árréssel rendelkező termékek biztosítják a nyereséges működést. Országos viszonylatban elmondható, hogy az elmúlt évekhez képest sokkal kevesebb dohánytermék fogy a hivatalos csatornákon. Az állam sikerként könyvelte el az adatokat, és úgy gondolták, a törvény elérte célját. Szakértők szerint ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni, a Nemzeti Adó és Vámhivatal munkatársai egyre több cigarettacsempészt füleltek le. A csempészett dohány piaci részesedésének 2005 óta tartó csökkenő tendenciája 2012-ben megszakadt, a főként ukrán cigivel operáló feketepiac újra virágzásnak indult. A jövedéki adó emelése ellenére a 2013-as adóbevételek 10%-kal csökkentek. Egy, az OEFI által 2012-ben végzet felmérésből kiindulva az állam dohányzásból származó bevételeinek és kiadásainak mérlege 80 milliárdos veszteséget mutat. Közvetlenül az állam számára egyértelműen ráfizetés a dohányzás, azonban a gyárak, kereskedők, foglalkoztatottak által és egyéb közvetetten kapcsolódó adók, járulékok összességében nagymértékben hozzájárulnak az államháztartás bevételeinek növeléséhez
|
|---|