| Summary: | 2012. második félévében a nemzeti dohányboltok bevezetésétől volt hangos a média, amikor is kiderült, hogy a dohánytermékekkel való kereskedelem állami kézbe kerül, s ezt a jogosultságot az állam csak nyilvános pályázat útján adhatja át. Az ezzel kapcsolatos törvény 2012 szeptemberében lépett hatályba, az első nyilvános pályázati felhívás 2012 novemberében jelent meg, az első nemzeti dohányboltok pedig 2013. július 1-jén kezdték meg hivatalosan működésüket. Az általam választott társaság egyik alapító tagja is a dohánytermék árusításával kapcsolatos jogosultság megszerzésére vonatkozó pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nevében eljáró nonprofit szervezethez. A pályázati anyagban közölt információk és az ahhoz csatolt dokumentumok biztosították a gazdasági, jogi, személyi és tárgyi feltételek meglétét, amelyek alapján akadálymentesen működő dohányboltot lehet üzemeltetni. A pályázat benyújtását követően, két hónapon belül sor került az eredményhirdetésre, mely szerint a szükséges feltételek teljesítését követően a pályázó az általa újonnan létrehozott gazdasági társaságban megkezdheti kereskedelmi tevékenységét. A cégalapítással kapcsolatos első lépéseket már a pályázati anyagában meghatározta, kiválasztotta a társasági formát, illetve egyértelmű volt a társaság fő tevékenysége és a társaság korlátlanul felelős tagjának személye, mivel a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló a 2012. évi CXXXIV. törvény (továbbiakban: Trafiktörvény) előírja, hogy a pályázatot benyújtó természetes személynek kell lennie az új vállalkozás korlátlanul felelős tagjának. A további intézkedések a cégalapítás általános ütemterve szerint alakultak. Felkeresték a társaság választott könyvelőjét, majd a jogi képviselőjét. A cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény melléklete szerint elkészítették a betéti társaság társasági szerződését, és az előírt dokumentumok csatolásával benyújtották a bejegyzés iránti kérelmet az illetékes cégbírósághoz. Az első nehézség az adóregisztrációs eljárás során keletkezett, ugyanis a társasági szerződésben kijelölt vezető tisztségviselő egy másik társaságban is töltött be ezzel megegyező munkakört, amely nem felel meg az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény előírásainak. A társaság alapítói orvosolták a problémát, egy másik vállalkozást hoztak létre, más néven és a másik tag képviseletével. A beltag és a kültag személye azonban nem változott. A sikeres cégalapítást követően a vállalkozásnak további kötelezettségeknek kellett eleget tennie. A bejegyzést követően adatszolgáltatással tartozott a Központi Statisztikai Hivatal felé, pénzforgalmi bankszámlát kellett nyitnia, valamint az illetékes önkormányzatok adóhatóságához is be kellett jelentenie a működés megkezdését. A tevékenység megkezdésével kapcsolatban további, a Trafiktörvény által meghatározott előírásoknak kellett megfelelni a dohánybolt kialakítását illetően. A működési engedély megszerzése mellett kérelmet kellett benyújtani az illetékes vámhatósághoz, melyben a dohányárusítás, illetve a dohányboltban történő egyéb termékek kereskedelmét kérelmezték. Az engedély kiadását követően a társaság a Trafiktörvényben meghatározottak szerint járt el az üzlet kinézetét és berendezését illetően, majd megnyitotta kapuit. Az üzlet nyitását követően a társaságra vonatkozóan az adóhatóság kockázatelemzési eljárást indított, ahol azt mérték fel, hogy a vállalkozás akadálytalan működéséhez fennállnak-e a megfelelő tárgyi, személyi és gazdasági feltételek. Az elemzést követően a társaságot fokozott adóhatósági ellenőrzés alá vonták, s a határozat szerint az áfa bevallásait havonta kell benyújtani az illetékes adóhatósághoz. A társaság számára újabb kihívást jelentett az újonnan bevezetésre kerülő online pénztárgépek kötelező használata is, melynek beszerzése és üzembe helyezése megnehezítette a Tabak Bt., illetve más kereskedelmi társaságok működését is. A vállalkozás a könyvelővel történt, a működés megkezdése előtti konzultációk szerint, az előírások alapján kezdte meg az egyszerűsített éves beszámoló alátámasztásául szolgáló kettős könyvvezetést: az aktuális törvényi szabályozásra figyelemmel a cég sajátosságainak megfelelően kialakította saját számlatükrét, számlarendjét, számviteli politikáját, és az ahhoz kapcsolódó, kötelezően elkészítendő szabályzatokat, így a pénzkezelési szabályzatot, az eszközök és források értékelési, valamint leltározási és leltárkészítési szabályzatát. A cég a továbbiakban e testre szabott eljárásrend alapján dokumentálja számvitelileg a tevékenységét. A cég adatai alapján végzett elemzések során tapasztaltam, hogy a társaság működése, ahogy a társaság 2013. évi mérlege is mutatja, nem volt nyereséges. Ez a kezdeti nehézségekből is fakadhat, a helyes konklúziót a 2014-es év eredménye alapján lehet csak megfogalmazni. A következő év adatai alapján újra célszerű megvizsgálni a társaság bevételeiről és kiadásairól szóló információkat, mint a mérleg szerinti eredmény értékét befolyásoló tényezőket. A napjainkban elterjedt információk szerint a dohányárusítással foglalkozó társaságok helyzete a jövőben sem lesz egyszerűbb, a cigaretta árának emelését tervezik, s ráadásul még különadó is terhelheti a dohányipart. Amennyiben a nehezedő körülmények a jövőben az üzletek bezárásával, a dohányárusításra specializálódó vállalkozások megszűnésével járnak együtt, akkor a működő cégek számában csökkenés várható, ugyanis az elmúlt években fellépő cégalapítási lázat is részben a dohányboltok bevezetése eredményezte.
|
|---|