| Summary: | A harmadik szektor megszületése óta az állami, az önkormányzati, illetve a civil és nonprofit szervezetek közti együttműködés nem általánosan kialakult gyakorlat. A nonprofit szektor tanulmányozása során az egyik legjelentősebb momentum, hogy a nonprofit szervezetek és a vállalkozói, vagyis a profitorientált szervezetek működése és gazdálkodása jelentős mértékben különbözik egymástól. A nem profitorientált szervezetek tevékenységére vonatkozó előírások számos törvény és kormányrendelet által kerültek meghatározásra, amelyek merőben mások, mint a profitorientált szervezeteké. A nonprofit, vagyis a nem nyereségorientált szervezet gyűjtőfogalomként használatos, konkrét definiálására nem került sor. A nonprofit gazdasági társaságok, a legelterjedtebb fogalomhasználatban, olyan szervezeteket takarnak, melyek célja nem a profitorientáltság, hanem valamilyen társadalmi közfeladat ellátása, amelyeket az állam nem, vagy csak részben képes felvállalni. A hazai gyakorlatban öt jellemzőt használnak a nonprofit szervezetek definiálására. A közös jellemzők közé sorolható, hogy nem nyereségorientáltak, elsődlegesen nem vállalkozási tevékenységet folytatnak, intézményesült formában működnek, azaz jogi személyek, kormánytól függetlenek, vagyis nem állami tulajdonúak, továbbá jellemző rájuk a bizonyos fokú önkéntesség, önszerveződés. Dolgozatom céljául a Magyarországon működő nonprofit társaságok működésének és szabályozásának bemutatását tűztem ki egy önálló egyházi intézmény formájában működő szervezet példáján keresztül. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény besorolása alapján az egyéb szervezetek közé tartozik, azonban tevékenysége és fenntartója alapján különleges jogállású nonprofit szervezetnek minősül. Önálló egyházi intézményként vállalkozási tevékenységet nem, csupán alaptevékenységet folytat. Alaptevékenységei közé tartozik az óvodai nevelés, ellátás, iskolai életmódra felkészítés, keresztény szellemű nevelés. Az intézmény bevételeinek jelentős részét a támogatások képezik. A szervezet egyházi támogatásban (egyházi kiegészítő támogatás, működési támogatás), központi költségvetési támogatásban (oktatási alapnormatíva, állami normatíva, bérkompenzáció) és egyéb támogatásban (katolikus iskolák gyűjtése, adományok magánszemélyektől) részesül. A szervezet a kettős könyvvezetés során a bevételeit és a ráfordításait sajátos módon, úgynevezett munkaszámrendszer használata keretében, gyűjtők segítségével elkülönítetten, a bevételeket és a költségeket egymáshoz hozzárendelve tartja nyilván. A dolgozatomban folytatott elemzések alapján megállapítható, hogy a realizált eredmény csökkenésének ellenére 2013-ban az óvoda gazdaságilag stabilan működött. A fenntartótól és az államtól kapott támogatások fedezetet nyújtottak az óvoda működése során felmerülő kiadásokra, így a magánszemélyektől és különböző gyűjtésekből befolyó adományok felhasználásra a működéshez nem volt szükség, teljes egészében tartalékolásra kerültek a későbbi működéshez, állagmegóváshoz vagy fejlesztéshez.
|
|---|