| Summary: | Már számviteli sajátosságokon felkeltette érdeklődésemet a gazdasági társaságok jogutód illetve jogutód nélküli megszűnésének folyamata. Részben emiatt, részben pedig a téma aktualitása miatt, hiszen a mindennapi életben jelen van; döntöttem úgy, hogy ezt a témakört szeretném feldolgozni a szakdolgozatomban. Mélyrehatóbban a jogutód nélküli megszűnéseket dolgoztam fel, ezen belül is a végelszámolási és felszámolási eljárásokat. Statisztikát készítettem az elmúlt években hogyan változott ezek száma és aránya. Szerencsére mértékük évről évre csökken. Végelszámolás esetében utánajártam a fogalmának, céljának és tárgyának. Mikor lehet, avagy nem lehet végelszámolást indítani egy vállalkozással szemben. Milyen hosszú lehet ez az időszak. A végelszámolást megelőzően milyen feladatai vannak a vezető tisztségviselőnek, valamint a végelszámolási időszak alatt a végelszámolónak. Kifejtettem az ehhez kapcsolódó szabályokat és gazdasági eseményeket. Megvizsgáltam, hogy fejeződhet be a végelszámolási eljárás. A végelszámolást követően az esetleges fennmaradt vagyonnal mi történik. Utánajártam kik választhatják az egyszerűsített végelszámolást, további milyen esetben kell áttérni a normál végelszámolási eljárásra. Részletesebb írtam az egyszerűsödő végelszámolás szabályainak változásáról, melyek 2018. július 1.-től lesznek hatályban. Válaszoltam többek között arra, hogy mi lesz a módosítás célja, folyamata és miben fog változni az eddigi szabályokhoz képest. Felszámolási eljárással kapcsolatban megvizsgáltam a fogalmát, mi a célja, kik ellen indítható, ki kezdeményezheti. Ismertettem a kezdő időponttal valamint a felszámolási eljárás időszakával kapcsolatos szabályokat, gazdasági eseményeket. Ennek megfelelően a vezető tisztségviselő és a felszámoló feladatait is részletesebben bemutattam. Kifejtettem mit jelent az egyezséggel történő, vagyis az adós megszűnése nélküli felszámolási eljárás. Végezetül az egyszerűsített felszámolási eljárás folyamatáról és a hozzá kapcsolódó szabályokról írtam részletekbe menően. Dolgozatom gyakorlati részében kettő vállalkozás példáján keresztül mutattam be ezeket a folyamatokat. A cégek esetében fantomneveket használtam. A végelszámolás esetében a Beszüntet Kft-nél részletes tájékoztatást adtam a vezető tisztségviselő miként járt el a végelszámolást megelőző napokban. A végelszámoló feladatait is hasonlóképp kifejtettem. Véleményem szerint mindketten a törvényben foglaltak szerint jártak el feladatuk végrehajtása során. A végelszámolást megelőző három év beszámolói alapján elemeztem a vállalat pénzügyi, jövedelmi és vagyoni helyzetét, a végelszámolás miatt készített beszámoló bemutatásához is ezt az elemzésmódot használtam. Megállapítottam, hogy a pénzügyi, jövedelmi helyzete folyamatosan romlott és fizetési nehézséggel küzdött. Hozzátenném megfelelő időpontban döntöttek a végelszámolásról, eszközeiket értékesíthették és kötelezettségeiket ki tudták egyenlíteni, a végelszámolást lefolytathatták. Végezetül a társaságnak maradt felosztható vagyona, amit a tulajdonosok között szétoszthattak a tulajdoni hányaduk arányában. A felszámolási eljárást az Egyezmény Kft példájával szemléltettem. A vállalkozásnak nem voltak likviditási problémái, mégis felszámolási eljárás indult ellene. A legtöbb esetben jogutód nélkül megszűnnek a társaságok, viszont azért is választottam ezt az esetet, mivel érdekesnek, különlegesnek találtam, ugyanis az Egyezmény Kft azóta is eredményesen működök. A felszámoló a felszámolás ideje alatt engedte a termelő tevékenységet, ezáltal sikerült kifizetni a kötelezettségeiket. Véleményem szerint a társaság a fizetőképesség helyreállításáról szóló tervben foglaltaknak mindenben eleget tett. A hitelezőknek ki tudták fizetni a követeléseiket.
|
|---|