| 520 |
3 |
|
|a A munkavállalókat valamilyen szinten mindig kell ösztönözni valamilyen ösztönzési eszközzel. Ez lehet anyagbeli, mint például juttatások, fizetésemelés, és nem anyagbeli, mint például dicséret vagy előléptetés. Érdemes néha negatív ösztönzőket is alkalmazni a rend és fegyelem megtartása érdekében, de ezt nem szabad túlzásba vinni. A pénzügyi pozitív ösztönzés egyik leggyakrabban alkalmazott fajtája a jövedelem. Jövedelemnek nevezzük azt a bevételt, amit az elvégzett munkáért vagy szolgáltatásért jár, ez általában a munkabér szokott lenni, amit a munkavállaló kap a munkáltatótól. A vállalkozáson belül többféle, egymástól különböző típusú jövedelmet lehet megkülönböztetni, ezek közé tartozik a bér is. A bért jellemzően ott fizetik, ahol a munkaerő teljesítménye közvetlenül mérhető, ez a teljesítménybér, illetve a munkaidő racionálisan szervezhető és munkával kitölthető, ez az időbér. A munkáltató a munkabéren felül különböző juttatásokban részesítheti a munkavállalókat, ez lehet eseti jelleggel vagy előre meghatározott módon és feltételekkel. Ma Magyarországon három típust különböztetünk meg a juttatásoknál, a béren kívüli juttatást, az egyes meghatározott juttatást és az adómentes juttatást, ezek között a közteher nagysága alapján lehet különbséget tenni. A béren kívüli juttatásokba a kézpénzes kifizetés és a Széchenyi Pihenőkártya alszámláira helyezett pénzösszeg tartozik. 2018-ban is a béren kívüli juttatások értékének 1,18-szorosára kell 15% személyi jövedelemadót és 14% egészségügyi hozzájárulást fizetni. Így a teljes közteher ezekre a juttatásokra 34,22%. Ezekre a juttatásokra egy külön összesített keret is vonatkozik. Az egyes meghatározott juttatások talán az egyik leggyakrabban alkalmazott juttatási forma a vállalkozásoknál. Az adó alapja szintén az 1,18-es szorzóval korrigált érték, de a 15% személyi jövedelemadó mellé a 22% helyett a 2018-as évtől 19,5 % egészségügyi hozzájárulás társul. Így a 2017-es 43,66% helyett 40,71% munkáltatói teherrel számolhatnak a vállalkozások az idei évtől. Az egyes meghatározott juttatások közé tartozik a munkahelyi étkeztetés, Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, helyi bérlet, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, egészségpénztár, önsegélyezőpénztár-hozzájárulás, valamint ajándékutalványok. Az adómentes juttatások, mint a nevében is látszik adómentesek, ami azt jelenti, hogy nem kell a vállalkozásnak adót fizetni utána, viszont némelyik korlátokhoz van kötve, az idei évtől havonta a minimálbér 60%-ig is terjedhet a foglalkoztatás első két évében a tavalyi 40%-os maximum helyett. Az emberek nagy többsége a cafeteriát és a béren kívüli juttatást ugyanannak gondolja, pedig a kettő nem ugyanaz. A munkáltató egy keretösszeget biztosít a munkavállalójának, majd ezután megad ehhez egy kínálati listát, menüt, melynek elemeire elköltheti a dolgozó ezt a keretet. A cafeteriánál meg kell határozni egy egységes mértéket. A munkavállaló az év elején eldönti és nyilatkozik arról, hogy ő milyen fajtából és milyen összegben szeretne kapni. A szakmai gyakorlatom során megtudtam, hogy a társaság nem alkalmaz cafeteria-rendszert, azonban nagyon sok juttatást alkalmaz a munkavállalók örömére, ezek közé tartozik a Széchenyi Pihenőkártya vagy az Erzsébet-utalvány.
|