| 520 |
3 |
|
|a Ahogy azt a dolgozatom címe is mutatja, a választott témám egy kisvállalkozás Magyarországon történő alapításának szempontjairól szól. Az első részben általánosságban bemutatom, hogy mit is jelent definíciók alapján a vállalkozások fogalma és azok kategorizálása a legfőbb mutatószámok alapján. Ezek után részleteiben sorra veszem egy cég alapításának lépéseit a cégalapítás ötletének felmerülésétől kezdve. Ebben a témakörben tartottam fontosnak, hogy kiemeljem azokat a törvényi szabályozásokat, amelyek meghatározóak az alapítás és a cégbejegyzés lépéseit illetően, továbbá azon jogi kereteket, amelyek az alapításban részt vevő szereplőkre kötelező érvényűek. Az alapítási folyamat részeként bemutatom a cégbíróságra benyújtandó dokumentumok körét és azok tartalmára vonatkozó követelményeket, ezen felül a bíróság által elvégzendő feladatokat és az adóhatóság ellenőrző szerepét az adóhatósági eljárás során. Összefoglalom azt is, hogy milyen előírások érvényesek a cég nevének megválasztására, hogy melyek a tevékenységi körrel kapcsolatos megfontolások, tennivalók és hogy milyen feltételeket kell teljesíteniük a vállalkozások leendő vezető tisztségviselőinek. Természetesen nem hagyom azt sem figyelmen kívül, hogy milyen mélyen kell a zsebünkbe nyúlni az alapítások során, ide értve a cégformától függő illetékeket és az ügyvédi díjakat. Mielőtt részleteiben rátérek a kisvállalkozások számára lehetséges gazdasági társaságok formáinak boncolgatására, pár gondolatot fogalmazok meg a lehetséges kockázatok mérlegeléséről és egy SWOT elemzés keretében említést teszek azokról a potenciális előnyökről és veszélyekről, amelyekre feltétlenül gondolni kell, mert befolyással lehetnek a vállalkozások működésére. A dolgozat következő fejezete azon gazdasági társaságok bemutatását tartalmazza, amelyek feltétlenül relevánsak a kisvállalkozásba kezdők számára. Legrészletesebben a kft-ket veszem górcső alá, mivel Magyarországon ez az egyik legelterjedtebb, legkedveltebb cégforma, valamint a példaként bemutatott vállalkozás – az i-Campaign Hungary Kft. – is ebben a formában jött létre 2013-ban és működik jelenleg is. Röviden leírom a cég létrehozásának hátterét és lehetőségekhez mérten részletesen bemutatom a cég működési területét és tevékenységét, valamint az aktuális tulajdonosi szerkezetet. Következőkben a megfelelő vállalkozási forma megválasztásának általános szempontjai és a bemutatott cég alakulásakor ténylegesen figyelembe vett tényezők kerülnek középpontba, majd az alapításhoz kapcsolódó és esetleg elérhető támogatásokat igyekezem bemutatni. Ezek után a cég kötelező bejelentési kötelezettségeit veszem sorra, kezdve az adóhatósághoz való bejelentkezéssel, azon belül az adószám, uniós adószám igénylést, amit követ az egészsgébiztosítási bejelentési kötelezettség, továbbá az elektronikus ügyintézés felületének, az ügyfélkapunak, majd az iparkamarai tagsági viszony lértehozásának és a helyi adóhatósághoz való regisztráció folyamata. A vállalkozás életében kiemelten fontos adózási feladatok jönnek a sorban a közelebbi vizsgálódásom tárgyaként. Itt kitérek a társasági adó meghatározására és megfizetési szabályaira, majd a cég alkalmazottaihoz kapcsolódó aktuális bérezési, adó- és járulékfizetési kötelezettségekre is, amelyből látszanak a béreket terhelő, hazai, magas szintű terhek, amelyeket kis mértékben enyhítenek a szintén vizsgált, foglalkoztatottak után igénybe vehető adó és járulékkedvezmények. Jelen esetben leginkább a SZOCHO-hoz kapcsolódó kedvezmények merülnek fel a vizsgált cégnél. Továbbá az adózás témakörön belül a helyi adóknál írok a cég székhelyén, Körmenden, érvényben lévő iparűzési adó mértékéről és a bevallás, fizetés módjáról és a cégautók után fizetendő adónemekről, úgy mint a gépjárműadó (súlyadó) és cégautóadó mértékének meghatározásáról és bevallásáról. Ezt követik az új cégek esetén figyelembe veendő számviteli feladatok, azon belül a számviteli politika és a számviteli szabályzatok kialaktásának kötelezettsége és fontossága. A dolgozat meghatározó része a 2014-ben hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv szükségességének és hatásainak vizsgálata és az új szabályozás befolyása a (kis)vállalkozások életére és jövőbeni működésére. Itt kiemelten beszélek a jelentősebb jogszabályi változásokról, továbbá Gazdasági Törvény hatályának megszűnése és az új Ptk. hatályba lépése utáni átmeneti szabályozásról és az ezekből eredő döntési helyzetről, amely meghatározhatja akár a cég jövőbeni működését vagy a működési formáját. A befejező részben közvetlenül a dolgozati összefoglalásom előtt kapnak helyet az adózást érintő változásokra vonatkozó példák és a vállalkozások számára számviteli feladatokat is okozó új előírások.
|