| 520 |
3 |
|
|a Dolgozatomat két kérdés köré építettem fel. Az első, hogy egy vállalkozás számára vajon milyen hosszútávú finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre egy beruházás kapcsán. A második kérdés pedig, hogy konkrétan az MMX Raffstore Kft. számára egy elektromos autóba vagy pedig egy diesel autóba való beruházás érné meg hosszabb távon. Az elektromos autó választása esetén az autót napelemes rendszer segítségével oldaná meg a töltést. A bevezetés során az olvasó megismerkedhet a vállálkozással és megtudhatja, hogy miért van szüksége egy személygépjárműre a működése során. Továbbá ismertettem néhány fontos tényt a megújuló energia fontosságáról, a napelemekről és az elektromos autókról. A második szakaszban megvizsgáltam azokat a lehetőségeket, amelyek felmerültek mint lehetséges finanszírozási formák egy beruházás során. Az egyértelmű volt már az elején, hogy saját erőből semmiképp nem oldható meg. Bementem a számlavezető bankhoz és érdeklődtem a kölünböző opciók iránt. Két lehetőséget tudott felajánlani az ügyintéző. Az első egy beruházási hitel, míg a másik egy szabadfelhasználású hitel. Mikor jobban belenéztünk a vállalkozás anyagi helyzetébe megtudtam, hogy jelen helyzetben a vállalkozás nem hitelképes, mivel a hitelelbírálás során fontos szerepet játszik az, hogy az év végi mérlegben mennyi adózott eredményt tud felmutatni a vállalkozás. A 2017. évi mérlegben, ami még nem közzétett, ez az összeg nem bizonyult elegendőnek, így más finanszírozási forma után kellett néznem. Kicsit utána jártam a lehetséges pályázatoknak is. A dolgozat során egyet emeltem ki ami egy energiahatékonysági beruházásokat támogató pályázat volt. Azonban ez sem nyújtott megoldást, mivel a vállalkozás nem felel meg a legtöbb pályázatban kiírt feltételek valamelyikének. Így jött a képbe a lízing. Ez működőképesnek tűnt, mivel a lízingbeadó nem köti olyan szigoró feltételekhez a lízingszerződést, mint a bank a hitelt. Személygépjármű esetében a legjobb megoldásnak a nyíltvégű pénzügyi lízing bizonyult, mivel ebben az esetben az áfa visszakérhető. Ez a speciális helyzet abból adódik, hogy a ez a megoldás hasonlóan funkciónál, mint egy bérleti szerződés. A harmadik szakaszban rátértem a beruházási terv részleteire. Az elsajátított módszerek alapján elemeztem, hogy vajon melyik beruházás megvalósítása jövedelmezőbb a társaság számára. Első lépésként meghatároztam a kezdő pénzáramokat a két autó esetében. Mivel az elektromos autó mellé mindenképpen be kívánt szerezni az ügyvezető egy napelemrendszert, így azok együttes értékét vettem figyelembe. Az elektromos autó esetében még számolni kellett azzal is, hogy állami támogatás jár a vásárlás során. Ez az összeg függ a személygépjármű árától és maximum bruttó másfél milló forint lehet. A következő lépésben megállapítottam a működési pénzáramokat. Mivel a vállalat működése múlik az autó meglététől, így számolhattam az éves árbevétellel, csökkentve ezt az autótól független költségekkel. Így tehát valójában amit vizsgáltam, hogy melyik konstrukció esetén kevesebb a költség. A kezdő és a működési pénzáramok alapján gazdaságossági számításokat végeztem. Elősször a nettó jelenértéket számoltam ki. Ez alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az elektromos autó nagyobb mértékben növeli a vállalkozás bevételét. Vagy úgy is mondhatnám, hogy kevesebb költséggel jár. Ezután Kiszámoltam a megtérülési időt, a jövedelmezőségi indexet és a belső megtérülési rátát. Mindhárom alapján úgy találtam, hogy a diesel autó érné emg jobban. Azonban ha két egymást kizáró beruházásról beszélünk amelyeknek eltér a kezdő pénzárama, akkor minden esetben a nettó jelenérték alapján érdemes döntést hozni, mivel ez a beriházás fog nagyobb vagyonnövekedést eredményezni. Lezárásként megnéztem, hogy egy újabb nyíltvégű pénzügyi lízing kötése esetén, ahol már nem kell a napelemrendszert is megvenni, még jobban az elektromos autó felé billen a mérleg nyelve, ha arról van szó, hogy melyik opció éri meg jobban a társaság számára.
|