| 520 |
3 |
|
|a Dolgozatomban egy mezőgazdasági vállalkozás pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetén túlmenően, a hatékonyságát, jövedelmezőségét és eredményességét vizsgáltam meg 2 015 és 2 016-os évben. Ezen túlmenően megfogalmaztam a számviteli alapfogalmakat, illetve mivel hogy 2 016-os évtől változás következett be a számviteli törvényben, így kitértem azon tényezőkre melyek változtak meg az adott évben. Első sorban azt fogalmaztam meg, hogy mi a komplex elemzés, és miért szükséges ez a vállalkozások számára. Arra tértem ki, mik azok a főtényezők és információk amelyből az elemzés során dolgozhattam. Ezt követően a mérleg elemzésébe fogtam, első körben egy átfogó elemzést készítettem a cégről. Vagyoni és pénzügyi helyzet elemzését végeztem el, melyből egy teljes körű elemzést nem végezhető. Vagyoni helyzetelemzésnél eszköz és forrásszerkezeti mutatók alapján meghatároztam lényegében a mérleg arányait. Pénzügyi helyzet elemzés keretében azonban már tudtam rövidebb és hosszabb távra is mutatókat számítani. Így tehát a vállalkozás likviditását és adósságát tekintettem át. Így például az adósságállomány esetén arra választ kaphattam, hogy a vállalkozás tudja-e biztosítani a következő évi esedékes törtlesztő részletét, illetve rövidtávon milyen fizetőképességgel rendelkezik, és milyen a pénzeszköz lekötöttsége. További számításokat végeztem az egyes mérlegtételek esetében, mint például anyagtárolási idő, befejezetlen termelés futamideje, átlagos szállítói futamidőt. Mivel hogy ezen mutatók értékelésével nem kaphatunk a vállalkozásról egy valós és teljesen megbízható képet, ezért a komplex elemzés keretében további mutatók és elemzések végezhetők el. Így tehát ezen módszerek keretében további értékeket tudtam számítani a jövedelmezőség vizsgálatának keretében. Egy megfelelő eredménykategória és egy hozzá illő vetítési alapsegítségével több körben vizsgálódhattam. Megviszgáltam, hogy árbevétel arányos jövedelmezősége, tőke-arányos jövedelmezősége, élőmunka jövedelmezősége, eszközarányos illetve erőforrásarányos jövedelmezősége hogy alakult. Ezen számításokhoz, lényegében az eredmény kimutatás és a mérleg adatait használtam, és kaptam eredményeimet. A vállalkozások életében a hatákonyságnak is fontos szerepe van, azonban hogy ezen elemzések elvégezhetők legyenek további értékek számítására volt szükség. Így meghatároztam a vállakozás nettó termelési értékét és a hozzáadott értéket is. Választ kaptam az élőmunka hatékonyságra, bérhatékonyságra, eszközhatékonyságra egyaránt. A termelési költségszint meghatározásához, hasonlóképp készítettem egy táblázatot melyben levezettem a termelési költségeket, majd ennek segítségével kiszámítottam mekkora ráfordítást igényel a vállalkozás termelő tevékenysége. Eredményként megkaptam, hogy a vállalkozás hatékonyan gazdálkodott, mert 2 016-ra minden mutatóban emelkedés mutatkozott, ami azt Végül, de nem utolsó sorban a vállalkozás eredmény elemzését készítettem el. Meghatároztam lehetséges módszereit és szakaszait, mi alapján készíthető el az eredmény elemzése. Az eredményelemzés lehetséges fajtáit időszakonként (évközi folyamatos, eredmény utólagos elemzését). Ebben a témakörben arra kaptam meg választ mik azok a befolyásoló tényezők, amelyek hatására változás következett be, illetve hogy a tényezőkre bontás esetén, melyik tényező hogyan és milyen mértékben változtatta meg a vállalkozás adózás előtti eredményét. Összességében mivel ez egy folyamatosan bővülő vállalkozás, aki a piaci változásokra rugalmasan reagál, ezért javaslatot tettem arra, hogy legalább negyedévente egy controlling csapatot kellene alkalmazni, akik a céljaikat megfogalmaznák és az ehhez szükséges folyamatokat és pénzügyi elemzéseket megtennék. Tehát meghatároznák adott költség terv mellett milyen célt tudnának elérni.
|