| Summary: | Szakdolgozatom középpontjában a megtakarítási lehetőségek és szokások vizsgálata áll. Mindezt a lakosság szemszögéből kívánom bemutatni. Azért ezt a témát választottam, mert bár a gazdasági válság előtt is fontos szerepe volt a megtakarításoknak, de a válság rámutatatott arra, hogy milyen nagy szükség van ezekre az instrumentumokra. Sokan kerültek nehéz helyzetbe amiatt, hogy meglévő megtakarított tőkéjük alacsony összegű volt, és ennek kapcsán nem tudtak felkészülni az olyan váratlan helyzetekre, mint például a hiteltörlesztések növekedése, munkahelyek elvesztése, árak emelkedése. A megtakarítás a pénzügy egyik kulcsfogalmaként tekinthető. Annak érdekében, hogy valamilyen pénzzel egybekötött célt elérjünk, például lakást, autót vásároljunk, jövedelmünk bizonyos részét meg kell takarítanunk. Ehhez nyújtanak a bankok, pénzügyi intézmények segítséget azzal, hogy különböző megtakarítási formákat kínálnak a piacon a lakosság számára. Attól függően, hogy a félretett pénzt milyen célokra kívánjuk felhasználni, különböző termékek között tudunk válogatni. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a megtakarítás típusa szoros kapcsolatban áll a kívánt cél elérésével. A mindennapi életből megtapasztalhatjuk, hogy mint mindennek a megtakarításoknak is vannak előnyei és hátrányai. Ezek jellemzően attól függően jelentkeznek, hogy milyen instrumentumban helyezzük el a pénzünket, tehát az egyes lehetőségeknél más és más előny és árnyoldal jelentkezik. Mi magyarok az uniós átlaghoz képest alacsony megtakarítási hányaddal rendelkezünk, míg Ausztria az uniós átlag feletti mutatókkal rendelkezik. Milyen okokra vezethető vissza, hogy ilyen elmaradottak vagyunk a szomszédos országhoz képest? Azért, hogy erre a kérdésére érdemi választ kapjunk meg kell vizsgálni számos tényezőt, amely a két mutató értékét befolyásolja. Ilyen például a reáljövedelem, a szociális háló, az infláció mértéke, a korfa alakulása, az adók mértéke, a hitelek nagysága, a pénzügyi kultúra fejlettsége, a demográfiai adatok, az alapkamat mértéke. Ezeket a faktorokat makrogazdasági tényezőknek nevezzük. Azt érdemes megjegyezni, hogy egy-egy tényező alakulásából nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, fontos a több tényező együttes vizsgálata. A kockázattal az élet minden területén találkozunk. Minden tudatos döntésünket kockázat kíséri, vagyis nem tudhatjuk biztosan, hogy az adott döntésünket a jövőre vonatkozóan helyesen hozzuk-e meg. Ebből adódóan elmondhatjuk, hogy a kockázat valamilyen bizonytalansággal társul. A pénzügyben használt kockázat jelentése elhatárolódik a hétköznapi értelmezéstől, hiszen pénzügyi kockázat alatt azt értjük, hogy nem lehetünk biztosak abban, hogy az elkövetkezendő időben mekkora hozamot fogunk elérni. Ez jelentheti azt is, hogy a tervezetnél jobb eredményt, hozamot vagyunk képesek elérni, és jelentheti azt is, hogy a tervezettnél rosszabb eredményt tudunk realizálni. Az egyes megtakarítási formáknál más-más kockázat merülhet fel, vagy ezeknek valamilyen kombinációjával kell számolnunk. A megtakarítási döntés meghozatala során mérlegelnünk kell saját kockázatvállalási hajlandóságunkat, amely a megtakarítások esetében azt mutatja meg, hogy jövedelmünk mekkora részét vagyunk hajlandóak kockáztatni adott hozam elérése érdekében. A hozam és a kockázat szoros összefüggésben áll egymással. Ez az összefüggés abból adódik, hogy minél nagyobb az egyén kockázatvállalási hajlandósága, annál nagyobb az esélye arra, hogy magasabb lesz a várható nyeresége, viszont ez annak az esélyét is magában hordozza, hogy a megtakarítás, befektetés futamidejének lejártakor kevesebb összeget kapunk vissza, mint amelyet befektettünk. Annak érdekében, hogy a megtakarítási periódus során, minél alacsonyabb mértékű kockázatot kelljen vállalni, lehetőség van a kockázat mérséklésére. Ennek megvalósítására a diverzifikáció nyújt segítséget. Azért, hogy megfelelő megtakarítási, illetve befektetési döntést hozzunk, célszerű az egyes eszközök kockázati szintjét megvizsgálni, tehát, hogy adott pénzügyi eszköz esetén mekkora kockázattal kell számolnunk. Dolgozatom készítése során jelentős hangsúlyt fektettem a megtakarítási, illetve befektetési szokások, attitűdök felmérésére, melynek eredménye az utolsó fejezetben kerül bemutatásra. A kutatás fő irányelve arra irányult, hogy a megkérdezetteket milyen tényezők befolyásolják az egyes megtakarítási, befektetési döntések során, illetve mi jellemző a megtakarítási szokásaikra. Az eredmények közül kiemelném, hogy a megkérdezettek jelentős többsége rendelkezik a megtakarítás, befektetés, öngondoskodás valamely formájával, amelynek mértéke összefüggést mutatott a vizsgálatom során a válaszadók havi jövedelmével. A kutatásom azt bizonyította, hogy a válság jelentős hatást gyakorolt a megtakarítási döntések tekintetében, ugyanakkor a megkérdezett férfiak nem kockázatvállalóbbak, mint a nők. Véleményem szerint az állampolgárokat ösztönözni lehetne különböző képzésekkel arra, hogy megtakarításaikat ne csak biztonságosabb megtakarítási formákba helyezzék el, hanem hogy nyitottak legyenek a kockázatosabb konstrukciók felé. A fiatalok körében már az általános, de legalább középiskolai szinten fontosnak tartanám a pénzügyek oktatását, azért, hogy már egyre fiatalabb korban közel kerülünk a banki szolgáltatásokhoz, és minél előbb ismerkedünk meg a megtakarításokkal. Ennek következtében felnőtt korban már előrelátóbban tudunk dönteni, és a megtakarítási hajlandóság is nőhet hazánkban, amely gazdaságpolitikai okokból is fontos lehet.
|
|---|