| Summary: | Szakdolgozatom témája, a Széchényi Kártya az országunkban működő kkv-k működésének, tevékenységük finanszírozásának segítése céljából jött létre, mivel ezek a vállalkozások alapvető szerepet töltenek be nem csak a gazdaságban, hanem a foglalkoztatásban is. A kkv-kialakulása és fejlődése az 1982-ben hatályba lépett rendeletekkel kezdődött, megemelték az addigi létszámkorlátokat, új szervezeti formák kialakítását tették lehetővé, megindult a telephelyek függetlenedésének folyamata. A kis- és közepes vállalkozások körének meghatározását valamint fejlődésük támogatását a 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza, az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt eleget téve a jogharmonizálási kötelezettségünknek is. 2012-es előzetes és régebbi végleges statisztikai adatok felhasználásával a kkv-k számával és összetételével valamint szervezeti jellemzőivel igyekeztem bemutatni működésük sajátosságait. Lényegesnek ítéltem meg ágazati összetételüket, mert döntő többségük a szolgáltatások területén működik, egy ország lakosságának komfortérzetét pedig nagyban javíthatja, ha megfelelő létszámú és színvonalú kiszolgálásban részesül. Gazdálkodási forma szerint a legtöbb kkv egyéni vállalkozásként működik, a dolgozói létszám növekedésével viszont az arány eltolódik a társas vállalkozások irányába. A kis létszámmal működő vállalkozásoknál a betéti forma, nagyobb szervezettel rendelkező vállalkozások esetén a kft és a részvénytársasági forma kerül előtérbe. A kkv-k gazdasági szerepe számuk nagyságából adódóan is jelentős. A bruttó hozzáadott érték, mely a gazdaság szereplőinek egy adott időszakban elért teljesítménye, előállításában például nagyobb részt képviselnek, mint a legalább 250 főt foglalkoztató szervezetek. A kkv-k szerepe a foglalkoztatás tekintetében a leginkább szembetűnő. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók több, mint ?- ének a vállalati szektor ad munkát. A foglalkoztatási helyzetet 2002 óta vizsgálva napjainkig az arányok nem nagyon változtak. Az összes vállalkozás által foglalkozatott, mintegy 2,7 millió főből 72-74%, durván 2 millió ember dolgozott a kkv szektorban. Dolgozatom témája miatt nagy figyelmet fordítottam a kkv-k életpályájának megismerésére, ami a gazdaságban, foglalkoztatásban, innovációban munkahelyteremtésben betöltött szerepük miatt nagyon fontos. A KSH 2004-2009, valamint 2006-2011 közötti vizsgálatának statisztikai adatait használtam fel, melyek adatai alapján megállapítható a működő vállalkozások számának évenkénti lassuló ütemű, de folyamatos csökkenése. A kkv-k a banki hitelezésben a hitelezésük magas kockázata miatt különleges ügyfeleknek minősülnek. A hitelezés szempontjából viszont a kkv-k csoportja nem homogén, hiszen a mikro-, a kis- és középvállalkozások más-más vállalkozói réteget képviselnek. A kkv-k forráshoz jutását az állam támogathatja kamattámogatásos módszerek alkalmazásával, vagy olyan állami garancia alapok létrehozásával, melyek átvállalják a bankok üzleti kockázatának egy részét Már az ókorban is működtek pénzváltók, a mai bankrendszer évszázadokon át tartó fejlődés eredménye. Itáliában az első olyan bankok, ahol már pénzzel kereskedtek, a 12. században nyíltak. Az 1947-48-as években államosították a bankrendszert, 1948-tól egyszintű, 1987. január 1-jétől pedig már kétszintű bankrendszer működött. A Magyarországi Volksbank Zrt-t 1993-ban alapították, 2013. november 1-jétől Sberbank Magyarország Zrt. néven folytatja működését. A Széchenyi Kártya Programot 2002-ben indították el a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítására. A program mögött álló, kezességet vállaló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. alapításával az volt a céljuk, hogy a Zrt. elősegítse a hazai kkv-k hitelezését a készfizető kezességvállalásával. A Széchenyi Kártya Program 2010-ben bővült programmá, mikor a termékpaletta a Forgóeszközhitellel és a Beruházási hitellel bővült. 2011 szeptemberétől érhető el az Agrár Széchenyi Kártya, 2012 tavaszától pedig a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel segítséget nyújt az uniós pályázatok elérésében. A 2011-es végleges adatok szerint kb. 160 ezer kártyabirtokost tartottak nyilván és a hitelkeret még nem érte el az 1000 milliárd forintot. A Széchenyi Kártya Folyószámlahitelt célzottan azon mikro-, kis- és középvállalkozásnak ajánlja a Bank, akik nagy beruházás előtt állnak, nem tervezett kiadásai vannak, vagy előfinanszírozásra van szükségük. A Dinamizmus Folyószámlahitel forintban vagy devizában igényelhető, hitelkiváltásra vagy likviditási problémák áthidalására szolgáló konstrukció. A két termék (Széchenyi Kártya Folyószámlahitel és Dinamizmus Folyószámlahitel) SWOT-analízissel és a 4P elemmel való elemzése során kiderült, hogy bár a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel is csak a szaklapokban van hirdetve, mégis sokkal elterjedtebb, mint a Bank saját terméke, több információval rendelkeznek róla a vállalkozások, ebből kifolyólag jóval nagyobb arányban (94,8 % és 5,2%) veszik igénybe. Véleményem szerint ahhoz, hogy bármelyik termék közelebb kerüljön a célzott piachoz, erősebb marketing-kommunikációra lenne szükség. Mindkét termék átesik a Bank minősítő rendszerén, mely során különböző mutatószámokat vizsgálnak. Ha az elemzés pozitív eredménnyel zárul, akkor folyósításra kerül a kiválasztott hitel. A hitelek költségeinek számításakor, a kondíciós listákat véve alapul, kiderül, hogy egy nagyobb hitel felvételekor alacsonyabb kiadások mellett juthatunk hozzá a Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez, 187 600 forint megtakarítást eredményez éves szinten Dinamizmus Folyószámlahitelhez képest (25 milliós hitelkeret folyamatos teljes kihasználtsága mellett). Véleményem szerint, ha a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel továbbra is a jelenlegi feltételekkel működik, a mikro-, kis- és középvállalkozások számára az elérhető hitelek közül a legoptimálisabb konstrukciók egyike lehet.
|
|---|