| Summary: | A kutatás-fejlesztési tevékenység nagyon fontos szerepet tölt be a gazdasági életben. Szakdolgozatomban a zalaegerszegi Technológiai Centrum fő tevékenységét a kutatás-fejlesztést vizsgáltam, és középpontban az alkalmazott menedzsment módszerek hatékonysága állt. Ezek a folyamatok a Centrum életének jelentős részét érintik. Kutatásaim során rengeteg információhoz jutottam és számos összefüggést fedeztem fel, melyeket a későbbi munkám során is hasznosíthatok majd. Dolgozatom a Technológiai Centrum ismertetésével kezdődik, majd a témához kapcsolódó, kutatás-fejlesztésről, és innovációról szóló statisztikai adatokat szemléltetem táblázatokba rendezve, illetve diagramok segítségével. Arra a megállapításra jutottam, hogy a Centrum kilátásait kedvezőnek mondhatjuk, mert európai viszonylatban a partnerséget, és a támogatások növelését hangsúlyozzák. Országos szinten a K+F szolgáltatások és a versenyképesség növelése a cél, regionális és megyei szinten pedig együttműködést céloznak meg az egyetemek/főiskolák és a kutató-fejlesztő központok között. Ezek mind a TC stratégiáját és jövőbeni sikerességét segítik elő és egyfajta keretet definiálnak a jövőképre vonatkozóan. Ezek után a Centrum sokrétű szolgáltatási portfólióját tekintve, melyek a kutatás-fejlesztést, mint szolgáltató tevékenységet ölelik fel, azt vizsgáltam, hogy megfelelőek-e a folyamatok és a menedzsment módszerek ahhoz, hogy a későbbiekben a szervezet még sikeresebben működhessen. Ezekhez a vizsgálatokhoz az EFQM Kiválóság Modellt vettem segítségül, ami egy Európában széles körben alkalmazott vállalatértékelési módszer. Lényege, hogy elkötelezetten támogatja a szervezeteket, vállalatokat a működés folyamatos fejlesztésében, annak érdekében, hogy azokat a lehető leghatékonyabban működhessenek. A vizsgálat után arra jutottam, hogy a Centrumnál a legkritikusabb a stratégia kommunikálása és a szervezeten belüli kommunikáció. A következő folyamat, ami egy professzionális kutatószervezet kialakításához elengedhetetlen a menedzsment rendszer. Szükség volt egy átlátható stakeholder-térképre is, valamint új munkatárs érkezésekor felmerülő tréning hiány alakult ki, tehát egy komplex belépési csomagot kell kialakítani. Képzési tervben ugyanúgy hiány mutatkozott, valamint a tudásmenedzsment területe is fejlesztésre szorult. Végezetül folyamattérképet alakítottam ki. Ezekre a hiányos folyamatokra igyekeztem minél hatékonyabb módszereket kidolgozni más szervezetek jó gyakorlatának bemutatása alapján. Úgy gondolom, hogy a szakmai kihívásokra sikerült megfelelő megoldást találni, így a szervezet a jövőben hatékonyabban tud működni. Szakdolgozatomat egy saját projekten alapuló esettanulmány zárja. Ennek feltárása során hasonlóan az előzményekhez folyamattérképet, stakeholder-térképet és időábrát alkalmaztam, használva a megtanult menedzsment módszereket. Kérdőíves megkérdezés alapján vizsgáltam a résztvevők véleményét, analizáltam ezeket és diagramok segítségével szemléltettem az eredményeket. Végül pedig konklúziókat vontam le, valamint javaslatokat tettem a jövőre vonatkozóan. Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a Technológiai Centrum jövője sikert tartogat, mind a stratégia, mind pedig az EFQM-modell tapasztalatai alapján. Sok folyamat szorul fejlesztésre, de ha tovább folytatják a hatékonyság fejlesztését, már nem lehet semmi akadály ahhoz, hogy egy minőség K+F+I szervezetet alakítsanak ki.
|
|---|