| Summary: | A Henry Ford által először alkalmazott futószalagoknak a megjelenését követően az egyes termelők már nem fordítottak figyelmet a fogyasztók eltérő preferenciáiból adódó különböző igényeire, az úgynevezett „standardizált tömegtermékek” elözönlötték a világot. A folyamatos technikai és infokommunikációs fejlődés hatására azonban kialakult a tömegtermelés azon változata, amely nem hagyja figyelmen kívül az emberek egyedi ízlését. Az egyéniesített tömegtermelés azóta is folyamatos innováción megy keresztül, ezért szakdolgozatomban ennek elméleti és gyakorlati oldalát vizsgálom meg. A számítógépipar, az autóipar és a ruházati ipar a személyes tömegtermelés éllovasai, de a bútoriparban, a gyógyszeriparban is találkozhatunk egyénre szabott termékekkel. Az egyéniesítés mindezek mellett már a szolgáltatások körében is kezd elterjedni. Ezen a téren az Amerikai Egyesült Államok és Japán áll az élen, más országokban még kevésbé alkalmazzák a termelésnek ezt a módját. Nem véletlen tehát, hogy hazánkban sokan még csak nem is találkoztak ezzel a fogalommal, nem is sejtik, hogy ezen belül mi mindenre van lehetőség. Szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a termék–folyamat mátrix veszélyes zónájába eső „egyéniesített” tömegtermelés kiterjesztése elsősorban Magyarországon lehet–e a jövő tartós útja, valamint azt, hogy ha igen, akkor hazánkban mely ágazatokban várható fejlődés ezen a téren. Kutatásom során multidiszciplináris megközelítést alkalmaztam a választott kutatási kérdés többoldalú megvilágítása céljából. Ezért dolgozatom az operations management, a marketing oldaláról, valamint műszaki és mikroökonómiai aspektusokból is tárgyalja az egyéniesített tömeggyártás kérdéskörét. A témában folytatott kutatásom során talált szakirodalmak és internetes források felhasználásán túl megállapításaimat saját primer kutatásaimra is alapoztam. Éltem az esettanulmány lehetőségével, melynek során a szakmai gyakorlatom helyéül szolgáló Flextronics International Kft.-t tanulmányoztam az egyéniesített tömegtermelés tükrében. Az imént említett kutatási módszer mellett az általam összeállított, majd személyesen elvégzett interjúk, s kérdőívek adta lehetőséggel is éltem, melyekből az a megállapítás vonható le, hogy a hazánkban élő emberek egy része már vásárolt ilyen termékeket, viszont vannak, akik nem tudnak erről a lehetőségről, vagy képtelenek megfizetni azt. Éppen ezért úgy gondolom, hogy ha az egyéniesített termékek ára a tömegcikkekhez közelít, akkor egyre nagyobb lesz a kereslet irántuk, s egyre több vállalkozás – például az elektronikai, a ruha-, vagy a gyógyszeriparban – fogja átstrukturálni a termelési szerkezetét annak érdekében, hogy az egyéniesített tömegtermelésre helyezhesse át a hangsúlyt. Felmerülhet bennünk a kérdés: mit érdemes egyéniesíteni? A válasz egyszerű: azt, amire kereslet van. Kereslet pedig arra a termékre van, melynek reklámozása rendkívül hangsúlyos szerepet kap, tehát a marketingnek kulcsfontosságú szerepe van az egyéniesített tömegtermelés tekintetében. Úgy vélem, hogy a tömegtermékek soha nem fognak eltűnni a piacról, ugyanakkor ez a lehetőség hazánkban egy kiaknázatlan terep, ami nagyon vonzó lehet különböző vevői csoportok számára. Mindazoknak, akiknek fontos a személyükhöz leginkább illeszkedő termék, szolgáltatás, akik élvezik az egyéniesítés nyújtotta megannyi variációs lehetőséget, akik egyéniségüknek e módon is teret kívánnak adni. Ugyanakkor a technológiai fejlődés garantálja a termelés ezen formájának mind szélesebb körű kivitelezhetőségét és elterjedését. Vagyis a szubjektív vevői igények és a termelési lehetőségek egymásra találásának az egyéniesített termelés egy kiváló talaját jelentheti. Az ebben rejlő lehetőségek kihasználásának feltételei adottak, de ahhoz, hogy ez konkrét formában is megjelenjen, számos tényező optimális kombinációjára van szükség.
|
|---|