| 520 |
3 |
|
|a Szakdolgozati témavázlatom készítésekor több motivációm is adódott arra nézve, hogy a témaválasztásomat megindokoljam, hiszen a munkámból kifolyólag naponta találkozom olyan emberekkel, akik nincsenek tisztában jogaikkal, kötelezettségeikkel vagy azzal, hogy vitás esetekben kihez fordulhatnak, melyik szerv tud nekik segíteni, megoldani problémájukat, milyen lehetőségeik vannak jogaik érvényesítésére. A média is egyre többet foglalkozik a gazdasági bűncselekmények elkövetőivel. A törvények folyamatos változása ez elmúlt pár évben teljesen elbizonytalanította azokat, akiknek esetleg volt némi rálátásuk a jogszabályi rendelkezésre. A gazdasági társaságokat szabályozó törvény 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről hatályba lépése is éppen a dolgozatom írásakor, 2014. március 15. napján történt, tehát teljesen aktuális témát dolgoztam fel. Tisztában vagyok vele, hogy nem valami könnyű átlátni a jogi szabályozás rendszerét, éppen ezért szeretném, ha a laikusok is belátnák, hogy szükségük van ezen ismeretekre, nem elég, ha valaki például jó közgazdász, pénzügyi elemző vagy könyvelő, ha ennek ellenére nincs teljesen tisztában a jogi követelményekkel. Hogyan akar valaki vállalkozást alapítani, ha azt sem tudja, hogy milyen társasági formák vannak és melyiknek mik a követelményei, mennyi a törzstőke összege, hány tag szükséges hozzá, melyek a legfőbb szervek, milyen felelősséggel tartoznak a tagok a társaság felé, hogyan tudnak ki vagy belépni a társaságból… stb.? Témaválasztásom célja az volt, hogy megismertessem például a cégek képviselőivel, hogy milyen jogaik vannak, pontosan mik az általános kötelezettségeik a társ-, és ellenőrző szervek irányában, valamint, tisztában legyenek azzal, hogy szabályszegéseik következtében milyen gazdasági bűncselekményeket követhetnek el, amiket a törvény büntetni rendel és milyen szankciókat vonnak maguk után ezen cselekmények. Éppen ezért többek között arra is kerestem a választ, hogy a gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni cégek alapítását, működését mennyiben befolyásolta az új Polgári Törvénykönyv megjelenése, milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik már megalapították ezen társaságokat és hogyan tudnak az új jogszabályoknak megfelelni, változtatni az eddig bevált szokásokon, követelményeken. Igyekeztem érthető képet felvázolni a jogszabályi változások ismeretében, összehasonlítva a régi és az új Polgári Törvénykönyv főbb szakaszait a gazdasági társaságok tekintetében, kitérve a főbb kérdésekre, változtatásokra. Ismertettem a szövetkezetekkel kapcsolatos fő tudnivalókat is, amelyek ezentúl szintén az új Polgári Törvénykönyvben találhatóak. Az egyéni vállalkozó és egyéni cég talán a többség számára kevésbé ismert működési forma, ezért akartam pár alapvető tényt ezzel kapcsolatban is felvázolni. Azért, hogy egyszerűen és közérthetően illusztráljam a cégalapítás menetét, esetpéldán keresztül próbáltam megmutatni, hogy egy betéti társaság alakulásánál mire kell ügyelnünk, például: megfelelő ügyvédet kell választanunk, aki segít a társasági szerződés megfogalmazásában, szükség esetén mi alapján válasszunk kézbesítési megbízottat, hogyan kérjünk névfoglalást, milyen iratokat kell benyújtani az alapításkor, hogyan, milyen szempontok alapján tevődik össze a cégjegyzékszám, mik a teendők, ha változásbejegyzési kérelmet szeretnénk beadni, például: székhelyváltozás miatt. Fontosnak tartom a cégnyilvántartás nyilvántartásának és hitelességének alapjainak ismeretét, hogyan tájékozódhatunk, kik nyújtanak segítséget, ha pusztán érdeklődni szeretnénk egy meghatározott társaság után, kérhetünk-e iratmásolatot. Nem árt, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy a cégbíróság és a megyei főügyészség közjogi szakága törvényességi felügyeletet gyakorolhat a gazdasági társaság felett. Ha pedig likviditási problémái adódnak a társaságnak, akkor jöhet szóba a végelszámolás, felszámolás és csődeljárás, amelyekre nagyon pontos törvényi szabályozást hoztak létre a jogalkotók. Ha ezen rendelkezéseket akár hanyagságuk, akár szabad akaratuk miatt nem tartják be a vezetők, akkor megvalósíthatják valamelyik gazdasági bűncselekményt. És, hogy melyek a leggyakoribb gazdasági bűncselekmények? A számvitel rendjének megsértése, a költségvetési csalás és a csődbűncselekmény. Ezen bűncselekményeket az új Büntető Törvénykönyv ismeretében, a kommentár alkalmazásával vizsgáltam meg és értelmeztem, valamint felhasználtam a Zalaegerszegi Járási Ügyészség statisztikai adatait is. Ez alapján megállapítható, hogy a számvitel rendjének megsértése esetében 2011-ben volt kiugró a beiktatott ügyek száma, míg a csődbűncselekmény és a költségvetési csalás tekintetében 2012-ben ugrott meg az ügyek száma. Az ügyek számának 2013-as alakulását feltehetőleg befolyásolta az új Büntető Törvénykönyv hatályba lépése is. A gazdasági bűncselekmények tekintetében a bírói gyakorlat már kiforrott, bár a büntetési tételek súlyosítása a jelenlegi büntetőpolitika tendenciái alapján nem zárható ki. A bíróság által bűncselekmények tekintetében alkalmazott büntetéseknek az ismeretében a gazdasági társágok vezetői részéről minden esetre megfontolandó, hogy cégüket és a becsületüket feláldozzák-e a könnyű pénzszerzési lehetőség reményében.
|