A fenntartható- gazdaságos takarmány és tápanyag utánpótlás alternatív lehetőségei

Fenntarthatóság az egyik legnépszerűbb és legaktuálisabb téma. Én az agrárgazdasági takarmány és tápanyag utánpótlás szemszögéből vizsgálom, és, hogy a szerves hulladék feldolgozás hogyan segíthető elő az iparág jövőjét. A XXI. Század elejére égető kérdéssé vált a fenntartható agrárgazdaság. A mezőg...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Kámán Krisztián
Format: Manuscript
Language:Hungarian
Online Access:Dokumentum-elérés
LEADER 03837nta a2200205 i 4500
001 dolg17778
005 20210614185651.0
008 181009suuuu hu om 0|| hun d
040 |a PEREPO DOLGOZAT  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Kámán Krisztián 
245 1 2 |a A fenntartható- gazdaságos takarmány és tápanyag utánpótlás alternatív lehetőségei  |h [elektronikus dokumentum] /  |c Krisztián Kámán 
520 3 |a Fenntarthatóság az egyik legnépszerűbb és legaktuálisabb téma. Én az agrárgazdasági takarmány és tápanyag utánpótlás szemszögéből vizsgálom, és, hogy a szerves hulladék feldolgozás hogyan segíthető elő az iparág jövőjét. A XXI. Század elejére égető kérdéssé vált a fenntartható agrárgazdaság. A mezőgazdasági, hús- és hal termékekre egyre nagyobb az igény. Nem csak a mennyiségi, hanem a minőségi követelmények is megnőttek. Az ilyen irányú változást, az agrárgazdaság igyekszik teljesíteni. A módszereik, azonban nem a leg környezetkímélőbbek. Fenntarthatósági szempontból erősen megkérdőjelezhetőek. A hatalmas mennyiségű műtrágya használat, károsítja földeket, a növényeket és az embert is. Az állati eredetű takarmány fehérje szükséglet hatalmas kárt okoz a világ tengereiben és óceánjaiban, mivel azt főleg hallisztből elégítik ki, és ez akár ökológia katasztrófához is vezethet. Kizárólag a gazdaságilag is jövedelmező technikákkal érdemes megújítani, a fenntartható takarmány, és tápanyag utánpótlás rendszerét. Szakdolgozatom egyik fő gondolata, hogy fenntarthatóságot nem lehet, szabad elválasztani a gazdaságosságtól a profittól. A környezettudatos fejlődés máig meghatározó tényezője az üzletileg is gazdaságos megoldások kidolgozása. Munkámban vizsgálom a szerves hulladékok és azok feldolgozásának jelenlegi helyzetét, a műtrágyagyárak életképességét, és egy régi-új hulladékfeldolgozási módszert elemezek, mely környezeti lábnyomát, hasznosságát és persze nyereségességét tekintve is meghaladja a jelenlegi módszereket. Ez megoldási alternatívát nyújthat a tápanyag utánpótlás és a takarmányipar problémájára. Munkámban beruházási, termelési, szempontból is elemzem a meglévő és az általam vizsgált technikákat. Természetesen kitérek e módszerek fenntarthatósági, környezetvédelmi, lehetőségire, veszélyeire. A takarmány és tápanyag utánpótlást, az agrárgazdaságban keletkezett hulladékokból részben, vagy egészben biztosítani lehet. Az alapelgondolás hogy a keletkezett szerves hulladékokat egy alapkezelést követően rovarok lárváival és gilisztákkal dolgozzák fel. A folyamat során három terméket kapunk. Hőenergiát, biológiailag értékes komposztot és fehérjét, melyet a feldolgozást végző puhatestűekből-lárvákból nyerünk. Ez a fehérje pótolhatja, vagy kiegészítheti a jelenleg leggyakrabban használt fehérje adalékokat. A komposzt, nagymértékben csökkentheti a műtrágyák jelen mértékű alkalmazását. A rendszerből származó hőenergia kihasználása, biztosíthatja a gazdaságok fűtés igényét. A kutatott rendszer a jelenlegi technológiák helyett, vagy mellett beilleszthető a gazdaságba. Ha racionalizáljuk ezen irányú erőforrásainkat, akkor egy valóban fenntartható agrárgazdaságot, lehet kialakítani, mely a környezettel is összhangban van. 
695 |a fenntarthatóság 
695 |a gazdasági elemzés 
695 |a hulladék - hulladékkezelés 
695 |a mezőgazdaság - agrárgazdaság 
695 |a újrahasznosítás - recycling 
700 2 |a Lambertné Katona Mónika  |e ths 
856 4 0 |u https://perepo-dolgozat.uni-pannon.hu/id/eprint/17778/1/11167_kaman_krisztian_2014maj.pdf  |z Dokumentum-elérés