A jelen kihívásai a Zalavíz Zrt.-nél

A három hónapos szakmai gyakorlatomat a Zalavíz Zrt.-nél töltöttem el, ahol megismerkedtem a szervezet működésével, napi tevékenységeivel és a jelen kihívásaival. Szakdolgozatom elkészítésekor törekedtem arra, hogy a választott témám aktuális legyen, valamint érdekelt, hogy a Társaság hogyan tud sze...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Klujber Zsolt
Format: Manuscript
Language:Hungarian
Online Access:Dokumentum-elérés
Description
Summary:A három hónapos szakmai gyakorlatomat a Zalavíz Zrt.-nél töltöttem el, ahol megismerkedtem a szervezet működésével, napi tevékenységeivel és a jelen kihívásaival. Szakdolgozatom elkészítésekor törekedtem arra, hogy a választott témám aktuális legyen, valamint érdekelt, hogy a Társaság hogyan tud szembenézni a jelen gazdasági helyzettel. A második fejezetben a víziközmű-szolgáltatókat mutattam be általánosságban. A szakasz elején rövid összehasonlítást végeztem a díj mértékében Zalaegerszeg és Budapest között. Az összehasonlítás még nem ért véget, hiszen kiszámoltam egy átlagos család havi víziközmű-fogyasztásából adódó kiadásokat is a fővárosban és a megyeszékhelyen. Munkám során elkészítettem a víziközmű-szolgáltatók stakeholder elemzését, valamint az ágazatra vonatkozóan összeállítottam a SWOT analízist is. A harmadik fejezetben részletesen ismertettem mind a víziközmű-szolgáltatókat, mind a felhasználókat érintő törvényi változásokat. A 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról olyan változásokat hozott a szektorban, aminek sok szolgáltató képtelen volt megfelelni. A törvény célja, hogy a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatban a jogok és kötelezettségek tisztázva legyenek, érvényesüljön a nemzeti víziközmű-vagyon védelme, fenntartható legyen a vízközmű ágazatban a fejlődés, illetve széleskörűen érvényesüljön a fogyasztóvédelem. Az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról és a 458/2013 (XII.2.) Korm. rendelet tartalmazza azokat a pontokat, hogy mi számít víziközműnek, illetve milyen jogai és kötelezettségei vannak a szolgáltatóknak és a felhasználóknak. A 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentés végrehajtásáról pedig a közműadó mellett a legnagyobb érvágások közé sorolható a szolgáltatók életében. A negyedik fejezetben rátértem a Zalavíz Zrt. bemutatására, alapításától egészen az ellátási területéig. Kifejtettem a törvényi változásokat a Társaság életében és hatásukat a működésével kapcsolatban. A Zalavíz Zrt. helyzete napjainkban résznél pedig számos statisztikai mutatóval egészítettem ki a tanulmányomat. A fejezet végén itt is elvégeztem a SWOT elemzést – immár a vizsgált cégre vonatkozóan -, ami sok hasonlóságot mutatott az ágazati elemzés résznél bemutatottal. Az ötödik fejezet tartalmazta a rezsicsökkentés kérdéskörét, vagyis a Jelen kihívásait a Zalavíz Zrt-nél. Eredmény kimutatás segítségével prezentáltam a vállalat jelen helyzetét, majd a konklúzió levonása után felvázoltam a lehetséges megoldásokat a jövőbeni problémák kezelésére. A hatodik fejezetben empirikus kutatást végeztem, melyben megkérdeztem a felhasználókat, hogyan vélekednek a rezsicsökkentés hatásáról. Két megkérdezési módszert alkalmaztam primer kutatásomnál: online illetve papíralapú módszert. Az értékelés során törekedtem arra, hogy minél szemléletesebbé tegyem a vizsgálatomat. A végeredmény írása során érdekes megállapításokat tudtam levonni. A három hónapos gyakorlatom során sok területtel megismerkedtem a cégen belül, néhány területen azonban véleményem szerint lehetne javítani. Ezzel kapcsolatos észrevételeimet, változtatási javaslataimat a dolgozat végén fogalmaztam meg.