| Summary: | Szakdolgozatom témájaként egy olyan tárgykört mutattam be, amely a XXI. századi társadalom egyik központi kérdése, s a fogyasztás körül mozog. A pénz mindig is érzékeny témaként érintette a társadalmat, az elmúlt időszakban azonban történt egy olyan gazdasági esemény, amely újabb sokként érte nem csak országunkat, hanem a világot is. Dolgozatom célja volt bemutatni, hogy a gazdasági világválság hatására a fogyasztók szempontjából milyen irányba terelődött a pénzügyi kultúra, s hogyan alakultak át a fogyasztói szokások. Vizsgálatomat elsősorban a pénzügyi szolgáltatások és a hitelezés elemzésén végeztem. Mindehhez feltártam a fogyasztói magatartást és a döntést befolyásoló főbb faktorokat, megnevezetem a jelenleg uralkodó trendeket, említést tettem a pénzügyi szolgáltatások fő specifikumairól és különféle felmérések segítségét hívva financiális viselkedésük alapján azonosítottam a fogyasztói csoportokat. Szakdolgozatomban különös figyelmet szenteltem a gazdasági világválság időszakában lezajlott hitelezési folyamatok bemutatására: statisztikai kimutatások segítségével elemeztem a krízis előtti állapotot, majd bemutattam az azt követő fogyasztói és pénzintézeti reakciókat. Megállapításaimat végezetül mélyinterjús kutatással zártam, melyet – természetesen összhangban a fentiekkel – különböző pénzintézetek alkalmazottjaival készítettem. Szakdolgozatom elkészítése folyamán nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a gazdasági világválság nem csak pénzügyi tekintetben hozott nehéz sorsot a lakosságra és a pénzintézetekre, hanem ugyanilyen fontos volt társadalomformáló eredje is. A krízis előtti túlfogyasztás hátterében különös szerepet játszott a pénzügyi kultúrára vonatkozó passzivitás, valamint a bankok egyre kedvezőbb körülményekre alapozó hitelezési politikájának alkalmazása. A gazdasági világválság egyik legnagyobb hatása az addigi hazai hitelezési rendszer újrastrukturálása volt, melyhez azonban nem csak a pénzintézetek politikájának változtatása, hanem a társadalom szemléletének gyökeres fordulata is szükséges volt. A korábban uralkodó trendek tehát gyökeresen megváltoztak a 2008-as eseményeket követően, a válság hatása azonban a dolgozatban feltárt tények alapján nem nevezhető kizárólag negatívnak. Pozitív eredményének tartom, hogy a lakosság részéről sokkal felelősségteljesebb és óvatosabb hitelfelvételi szokás alakult ki, valamint létrejött egy párbeszédre alapuló rendszer. Szintén kedvezőnek titulálom, hogy a hitelintézetek részéről előtérbe került az ügyfélközpontúság, valamint fejlesztésre kerültek a kockázatfelmérést támogató rendszerek. Szakdolgozatom elkészítése alapján a legnagyobb fejlesztendő területnek azt tartom, hogy az elmúlt események tükrében szükséges lenne felismerni a hitelintézetek gazdaságilag betöltött szerepét, amely a válság után feledésbe merült. A pénzintézetek feladata a bennük megtört bizalom újraépítése, melyet egy átlátható rendszer kiépítésével tudnak a leginkább fejleszteni.
|
|---|