| Summary: | Szakdolgozatom témája a Zalaerdő Zrt. tervezési folyamatainak bemutatása és vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmezőségi helyzetének vizsgálata. A társaság gazdasági helyzetét 2006 és 2012 közötti tény, illetve a 2013-as terv adatai alapján vizsgáltam. A társaság sikerességének alapfeltétele a gondos, megfelelő tervezés, ennek része a stratégiai és üzleti tervezés egyaránt. A megfelelő tervezéshez szükség van a korábbi évek elemzésére, hogy felismerjük az egyes tendenciák alakulását. A Zalaerdő Zrt. vonatkozásában bemutattam a tervezési munka kereteit, a jogszabályok, társadalmi és tulajdonosi elvárások jelentőségét. A Zalaerdő Zrt. ellenáramú operatív tervezési formát alkalmaz, melynek során minden szervezeti egység részt vesz a tervezésben. A központi szervezeti egység végzi a beruházások, a humánstratégia és a szolgáltató üzem tervezését. Az erdészetek elkészítik csemete, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás és vállalkozói tevékenységeik naturális tervét. Meghatározzák a csemete ágazaton belül a termelés, felhasználás, készletváltozás és értékesítés darabszámát. Meghatározzák hány hektár területen kell erdőfelújítást végezniük. Kidolgozzák köbméterben a fakitermelés termelését, felhasználását, készletváltozását és értékesítését. Megtervezik a vadlelövések darabszámát, a vadhús értékesítését kilogrammban és a vadászati szolgáltatásokat. A vállalkozói tevékenységek tervezése a szerződésben foglaltak alapján történik, külön fafeldolgozás, pellet, és kereskedelem szerint. Miután beérkeznek az erdészetek szakmai tervei, a központi szervezet forintosítja azt, elkészül az úgynevezett ágazati lap. Ezt követően összesítik az 5 erdészet ágazati lapját a központi szervezet ágazati lapjával. Ha a vezetőség nem elégedett az eredménnyel, akkor megvizsgálják az erdészetek terveit, és ahol szükséges felülbírálják azt a magasabb eredmény elérése érdekében. Tervtárgyalások összehívásával megbeszélik a szükséges korrekciókat az erdészetekkel. Javasolt, a csemete termesztés részletes analitikájának kidolgozása, mivel a Zalaerdő Zrt. üzleti tervének készítésében nehézséget okoz például, hogy ennek hiányában nem ismert egy csemete pontos költsége darabszámra vetítve. Az erdőgazdálkodás esetén sokkal nehezebb megállapítani az előállítási közvetlen költséget, mint gyártó cég esetében. Ennek oka, hogy a földben állás ideje nem állandó, függ az időjárási és egyéb környezeti viszonyoktól, hogy mikor éri el állapota az értékesítési szintet. Ennek kidolgozása egy összetett feladat lenne, hogy fény derüljön arra, mely fafajok termesztése a leggazdaságosabb, illetve melyik hozza a legmagasabb hasznot. A mérlegszerkezetből látható a termelő tevékenység sajátossága, a befektetett eszközök magas aránya. A válság hatása nem minden ponton érezhető a beszámoló adatain, mivel a Zalaerdő Zrt. beruházásait saját tőkéből valósítja meg, nem rendelkezik hitelekkel, kölcsönökkel, így nem érinti például a kamatláb kockázat. A társaság nem küzd likviditási gondokkal, likviditási mutatója bizonyítja fizetőképességét, pénzeszköze, illetve forgóeszköze is kötelezettségeinek többszörösét fedezi. A továbbiakban az üzemi eredmény viszonylatában vizsgáltam a tőkejövedelmezőséget, mivel az üzemi eredmény kötődik a legszorosabban a vállalkozás alaptevékenységéhez. A mutatót összetevőkre bontottam és megállapítottam, hogy a Zalaerdő Zrt. tőkearányos üzemi eredményét elsősorban a tőke forgási sebessége alakítja.
|
|---|