| Summary: | Szakdolgozatom a vámügyi szakterület egyik kiemelkedő feladatára, a vám utólagos ellenőrzésekre irányul, ezért fontosnak tartottam mind a magyar, mind a nemzetközi vámtörténet részletes bemutatását. Mivel hazánk 2004 óta az Európai Unió tagja, ezért kitértem a vámunió bemutatására, amely a vámok és egyéb mennyiségi korlátozások eltörlését hozta magával. Emellett ismertettem a vámtarifákat, mivel ezek határozzák meg az áruk után fizetendő vám mennyiségét. A szakdolgozati témaválasztásom miatt fontosnak tartottam kitérni a vámok fogalmára, csoportosítására, továbbá funkcióira, mivel a vámok esetén összetett szerepről beszélhetünk. Ezt az is mutatja, hogy a vámrendszer célja az áru- és személyforgalom gondtalan lefolytatása mellett az állami bevételek biztosítása, illetve a gazdasági és a kulturális javak védelme. A következő fejezet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létrejöttét mutatja be, továbbá itt ismertetem az integráció hatásait az állami bevételekre. Kitérek a gyakorlati helyem történetének valamint szervezeti felépítésének bemutatására. A vámmal kapcsolatos jogszabályok esetén elmondható, hogy két csoportra, a közösségi jogszabályokra, és a nemzeti jogszabályokra bonthatjuk őket. A közösségi jogszabályok hatálya minden tagállamra kiterjed, míg az ezeket kiegészítő nemzeti jogszabályok csak az egyes tagállamokban hatályosak, és nem tartalmazhatnak olyan rendelkezéseket, amelyek ellentmondanak a közösség szabályozásainak. Az általános ellenőrzési módszertan esetében megállapítható, hogy az ellenőrzést érintő legfontosabb alapfogalmak biztosításához szükséges a cél, a tárgy, a módszer és a rendszer ismerete. Az ellenőrzések esetében megállapítható, hogy meg kell felelniük bizonyos alapelveknek, amelyek a következők: törvényesség, teljesség, rendszeresség-tervszerűség, folytonosság-hézagmentesség, ésszerűség, megalapozottság, függetlenség, hatékonyság. A vám utólagos ellenőrzési rendszer az 1980-as évek vége óta jelentős változásokon ment át, mire kialakult az az átfogó, háromszintű struktúra, amely napjainkban irányítja a vám utólagos ellenőrzések lefolytatását. Az utólagos ellenőrzési rendszer átfogó bemutatása során kitérek a vámkezelések után elvégzett utólagos ellenőrzések két fajtájának ismertetésére. A következő fejezetben részletesen bemutatom a vám utólagos ellenőrzések gyakorlati lefolytatását, amelyet három szakaszra, a tervezés-előkészítési, a végrehajtási, és a jelentési fázisra bonthatunk. Ebben a részben térek ki azokra a határidőkre, amelyek az ellenőrzés során felmerülhetnek. A szakdolgozatomban fontosnak tartottam a vámhatóság és az ügyfelek jogainak és kötelezettségeinek a bemutatását, mivel ezek jelentősen meghatározzák a vizsgálat menetét, például a határidők tekintetében. Ezt a fejezetet a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény erre vonatkozó részeinek segítségével készítettem el. A következő részben a vám utólagos ellenőrzések minőségbiztosítását mutatom be, amelyet a főigazgatóságok, és a Központi Hivatal Vámfőosztálya látja el a helyi, illetve a központi felülellenőrzés folyamata során. A szakdolgozatom utolsó két fejezetét olyan esettanulmányok alkotják, amelyek a vám utólagos ellenőrzések esetén a leggyakrabban, valamint a legritkább esetben fordulnak elő. A dolgozat végén kerül sor a felállított hipotézisek elfogadására, illetve elvetésére.
|
|---|