| 520 |
3 |
|
|a Szakdolgozatomban a munkahelyem (Szentgotthárdi III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium) által elnyert „Hatékony szakképzés a biztos jövőért” pályázat gazdasági értékelését végeztem el. Iskolám tanáraként és gazdasági vezetőjeként az érintett pályázatban pénzügyi vezető voltam. Dolgozatomat egy elméleti háttérrel kezdtem, amelyben azt vizsgáltam, hogy az Európai Uniós pályázatok hogyan illeszkednek az EU költségvetéséhez és az uniós stratégiákhoz. Mivel az EU-ban az új programozási időszak 2014-2020 között van, így dolgozatomban megvizsgáltam, hogy az EU-s pályázatoknak miért kell követniük az EU célkitűzéseit. Bemutattam, hogy az uniós pályázatoknak kik a szereplői, milyen módon történhet a projektek finanszírozása. A regionális politikának fontos szerepe van abban, hogy a projektek megvalósulásával az alapelvein keresztül biztosítsa a célkitűzések teljesülését. Annak ellenére, hogy az általam bemutatott pályázat a 2007-2013 programidőszakra vonatkozott, bemutattam a változásokat a 2014-2020 időszakra vonatkozóan. Az általam írt kéziratban kitértem a TÁMOP pályázatoknak a szakképzésben betöltött szerepére, jelentőségére. Ezek a pályázatok a Strukturális Alapokon keresztül finanszírozhatók. A TÁMOP pályázatokban résztvevő szereplők bemutatását követően külön foglalkoztam az ESZA-val, mint Közreműködő Szervezettel. Az elméleti háttér bemutatását követően a címben szereplő pályázat tervezését és fizikai megvalósulását prezentáltam röviden. Kiemelt feladatként tartottam a projekt megvalósulása közben felmerült sorozatos problémákat, mint kockázati tényezőket. Az esetleges kockázatok felmerülését és elemzését kockázat-hatás mátrixszal szemléltettem. A dolgozatomból kiderül, hogy a rendszeres és folyamatos kommunikáció valamint a kapcsolattartás a megoldás egyik fontos kulcsa. A dolgozatom címében szereplő pályázat költség-haszon elemzését végeztem el. A szakmai hasznosság igazolásához primer kutatási módszereket alkalmaztam. A projekt közvetlen célcsoportjába tartozó diákokkal kérdőívet töltettem ki. A kérdőívek kiértékelését az egyetemen elsajátított SPSS program segítségével hajtottam végre. A közvetett célcsoportba tartozó négy tanárral, valamint a projekt szakmai vezetőjével interjúkat készítettem. A projektmenedzser elektronikus levélben feltett kérdéseimre adott információkat. Az interjúk kiértékelése során nyert információkból sikerült kritikai hangvételeket is megfogalmaznom a projekt hasznosságával kapcsolatban. A pénzügyi elemzés bemutatásához szekunder adatbázisokat használtam fel, többek között a pályázat költségvetését, az EMIR-programot, számlákat, kifizetéseket igazoló dokumentumokat. Dolgozatomban rávilágítottam, hogy a fel nem használt összegek nem veszélyeztették a projekt szakmai megvalósulását. A költség-haszon elemzés során a hasznosságokra vonatkozóan vizsgáltam, hogy a projekt intézményi és társadalmi szinten mennyire volt hasznos. Bemutatásra került, hogy a szakmai programok megvalósultak, a dokumentumok elkészültek, az indikátorok mind megvalósultak; összességében a projekt szakmailag sikeresnek mondható. A pénzügyi elszámolások a feltételeknek, törvényeknek és a fenntartói szabályzatoknak megfelelően a pályázat szakmai feladatainak ellátására lettek elszámolva; így megállapítható, hogy a projekt pénzügyileg is sikeres. Ezeket az eredményeket azonban óvatosan kell kezelni, mivel a projekt során az együttműködő partneriskoláktól nem gyűjtöttem be információkat. Összességében mégis megállapítható, hogy intézményi szinten hasznos volt a pályázat megvalósítása, mert a résztvevők annak ítélték meg; továbbá társadalmi hasznot is képvisel, hiszen a pályázati feltételek az EU célkitűzéseinek megvalósulását célozzák. Dolgozatom befejező részében iskolám által elnyert pályázatokat említek meg, továbbá, hogy iskolánk készen áll újabb HEFOP pályázatok megvalósítására.
|