| 520 |
3 |
|
|a A dohányzás és a dohányipar társadalmi megítélése az idők során folyamatosan változott. A dohány, mint fogyasztási cikk az 1500-as évekhez vezethető vissza, Kolumbusz Kristófhoz, aki amellett, hogy felfedezte a tengeren túli kontinenst, behozta Európába a dohánylevelet az indiánoktól. Eleinte csak kezdetleges cigarettákat lehetett kapni, majd a technika fejlődésével, egyre többet és gyorsabban gyártották a cigarettát. A Philip Morris a maga 42%-val elfoglalta a dobogó legfelső fokát a dohánypiacon, ugyanis a piacrészesedése neki a legmagasabb. Valószínű, hogy ez köszönhető a prémium márkájának, a Marlborónak. A kezdeti reklám tevékenységek széleskörűek voltak, és talán egy életre a cowboy-hoz kötjük a Marlboro cigarettát, vagy épp a Forma 1-es csapathoz, a Ferrarihoz. A Forma 1 kiváló lehetőséget biztosítottak a Philip Morrisnak, hogy több tíz ezer ember lássa őket jelen, mint a Ferrari szponzora. Óriási feliratok, plakátok, harsogó piros szín jelezte a céget, mint támogatót. Miután 2005 óta tilos feliratot megjeleníteni, a Philip Morris megtalálva a kiutat, a cigaretta vonalkódjával matricázta fel a versenyautókat. Évi 30 milliárd forintnak megfelelő dollárt fizet a Philip Morris a Ferrarinak. A reklámkampányok végét a 2013. júliusában megjelent Nemzeti Dohányboltok jelentették, ugyanis megszűnt a dohánytermékek nyílt kereskedelme, - ami egyben egy direkt marketinges tevékenység végét is jelentette- és csak az a személy árulhat dohányterméket, aki pályázatot nyert a koncessziós szerződés értelmében. A kormány ezzel a lépéssel, szeretné visszaszorítani a dohányzást és megakadályozni, hogy 18 éven aluli fiatal hozzájusson a dohányáruhoz. A Philip Morris területfejlesztési vezetőjével, Dénes Zoltánnal és a konkurens dohánygyártó cég területi vezetőjével készített interjúm során, állíthatom, hogy bár a piac átláthatóbb és egységesebb lett, viszont a forgalom csökkent. Részben a kieső marketing tevékenységek hiánya miatt, részben a gazdasági helyzet miatt, de legfőképpen az árrés drasztikus megemelkedése az oka a profit csökkenésnek. Az eddigi 3%-ról közel 12%-ra emelkedett az árrése egy doboz cigarettánál, és az árak az egekbe emelkedtek. A dohánygyártó cégeknek kevesebb a hasznuk rajta, a magyar polgároknak többet kell fizetni a dohánytermékért, viszont az országnak nagyobb lehetne a bevétele, azonban a feketekereskedelem kibontotta szárnyait, így az országnak több milliárdos a kiesése. Pontos adatokkal nem tudtam szolgálni, de kb. 3%-ról 15%-ra emelkedett a feketegazdaság hazánkban. Amellett, hogy Magyarország célországként is szolgál a feketekereskedelemnek, egy fajta átvivő csatornaként is üzemel Európa nyugati országai felé. A Nemzeti Adó és Vámhivatal a kibocsátott adójegyek mennyiségét veszi alapul a feketegazdaság felméréséhez. 2012-es évhez képest felére csökkent a kiadott cigaretta adójegyek mennyisége, ez nagymértékben köszönhető a feketekereskedelemnek. A szakdolgozatom során végeztem primer kutatást, kérdőíves formában, melynek a Trafiktörvény lett a központi témája. Annak ellenére, hogy a kitöltők kb. 60%-a nem dohányzik, határozott véleménye van mindenkinek a nemzeti dohányboltokról, vagyis a trafiktörvényről. Tehát a szigorú törvények behozatala: adókiesést, ellenőrizhetetlen csatornákat és munkanélküliséget okozott. A cigaretta a valaha bevezetett legsikeresebb és legkeresettebb termék a világon. A dohánycégek a legnagyobb adófizetők egyike. A gazdaság szerves részét képezik, és működésükre szüksége van az államnak.
|