| 520 |
3 |
|
|a Diplomamunkám fő célja a Magyarországon tevékenykedő egyéni és társas vállalkozások számára rendelkezésre álló lehetőségek, a választható adózási formák jogszabályi hátterének, adózási-, járulékfizetési kötelezettségeinek bemutatása volt, továbbá az egyes adózási formák összehasonlítása és a közöttük lévő különbségek feltárása. Napjainkban nem könnyű a vállalkozók és a vállalkozások élete. A folyamatosan változó törvények, jogszabályi előírások, adófizetési kötelezettségek mindennapi megoldandó feladatokat jelentenek számukra. Ehhez elengedhetetlen, hogy a vállalkozók is átlássák cégük működését, tisztában legyenek jogaikkal, lehetőségeikkel, de emellett ugyanúgy kötelezettségeikkel is. Dolgozatom első felében rövid történeti áttekintés után bemutattam a mai magyar adórendszer felépítését, majd említést tettem az egyre inkább meghatározóvá váló adóversenyről. Ezután az elméleti részekben az egyszerűsítés jegyében bevezetett három adózási forma törvényi hátterét vizsgáltam, amelyhez áttekintettem a témához kapcsolódó törvényeket, szakirodalmat, szakcikkeket. Sorra vettem az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisadózó vállalkozások tételes adója, valamint a kisvállalati adó jogszabályban meghatározott feltételeit. Ezt követően az előbb említett adózási formák összehasonlítására helyeztem a hangsúlyt. Vizsgálatomat a kiváltott közterhek alapján, illetve a vállalkozási formák szerint választható lehetőségek szerint végeztem, majd az adózási formákat egymással hasonlítottam össze. A kiváltott közterhek szempontjából legkedvezőbbnek a kata mondható, hiszen az adózó az áfán és a helyi iparűzési adón kívül minden adóteher megfizetése alól mentesül a havonta fizetendő adóval. Az adózási forma kiválasztásának lehetőségét vállalkozási formától függően határozzák meg a hatályos jogszabályi rendelkezések, más feltételek vonatkoznak az egyéni és a társas vállalkozásokra. A nyilvántartási kötelezettségeket számba véve a legkisebb adminisztrációval a kata és az eva jár, legbonyolultabb adatszolgáltatási rendszerrel a kivát választó adózónak kell számolnia. A kata és az eva összehasonlítása során láthatóvá vált, hogy mindkét forma alacsony költségszint mellett tekinthető a legkedvezőbbnek, illetve akkor, ha a vállalkozó nem foglalkoztat alkalmazottat. Összességében a feltételeket figyelembe véve a katát érdemes választani, és célszerű a tevékenységet alanyi áfa mentesként folytatni. A kiva bevezetése sok újdonságot és nehézséget is hozott az adózók életébe. Bonyolultsága mellett viszont nagy mértékben csökkentheti a kisvállalatok adóterheit az igénybe vehető kedvezményekkel, emellett a foglalkoztatás növelésére is hatással lehet. Formája leginkább a jelentős pénzeszközöket nem felhalmozó és a megbízható, határidőre teljesítő vevőkkel rendelkező vállalkozóknak ajánlható. A következő fejezetben a vállalkozási gyakorlatból vett példákon keresztül bemutattam az egyes adózási formákat. Részleteztem a vállalkozónak, mint foglalkoztatónak fennálló kötelezettségeit és közterheit egy adóévre vonatkozóan, majd az éves jövedelmét is kiszámítottam. Összehasonlítást végeztem az egyes formák között, illetve néhány esetben javaslattal éltem másik forma választásának lehetőségére. Vizsgáltam a fent említett új adózási formák bevezetéséhez kapcsolódó előrejelzéseket, valamint hatásukat a költségvetésre. Mindezt kiegészítettem a Vas és Zala megyében végzett primer kérdőíves kutatásom eredményeinek kiértékelésével, amelyben egy 50 vállalkozás alkotta mintát vettem alapul. Kutatásom során rákérdeztem többek között a vállalkozók által választott adózási formára, a választást befolyásoló tényezők szerepének nagyságára, adózási formájukkal való elégedettségi szintjükre, és egyebek mellett arra is, hogy adózási kötelezettségükkel kapcsolatban milyen területen szeretnének a jövőben változtatásokat. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi adórendszer főként a nagyobb vállalatokra összpontosul, a kedvezményeket és feltételeket is leginkább a nagy bevételt elérő, jelentős forgalommal rendelkező cégekre szabják. Javasolható az egyéni vállalkozások adófizetésével kapcsolatban egy olyan szintű járulékteher csökkentés, ami jelentősen megkönnyíti a vállalkozók életét. A kutatás eredményeit statisztikai módszerekkel is alátámasztottam összefüggéseket keresve az egyes tényezők között. Az asszociációs vizsgálat Cramer-mutatója a jellemzők közötti közepes kapcsolatra mutatott rá. A két ismérv közötti összefüggés, és így a vizsgált jellemzők közti kapcsolat mutatható ki a vállalkozási forma és a vállalkozási tevékenység jellege, valamint az adózási forma és a vállalkozási tevékenység között, tehát az egyik jellemző jellegéből következtetni lehet a másik jellemző hovatartozására, egyfajta ok-okozati kapcsolat figyelhető meg. A vállalkozók nagy teherként viselik a tevékenységükkel kapcsolatban felmerülő költségeket, nagy problémát jelent számukra a sorban jelentkező kiadások finanszírozása havi, de akár napi szinten is. A közeljövőben megvalósítandó cél lehetne a vállalkozók költségeinek redukálása, és ezzel a vállalkozói kedv növelése. Kezdeti lépésként talán a jelenlegi adórendszer újragondolása és kedvezőbbé alakítása is megfelelő lenne egy biztosabb vállalkozói jövőkép felé.
|