| 520 |
3 |
|
|a Dolgozatomban a hozzáadott érték nagyságrendjének függvényében a zalaegerszegi gazdaságra vonatkozó fejlesztési lehetőségeket vizsgálom. Témaválasztásom indokai között megemlíteném, hogy jelenlegi szakmai gyakorlatomat az Autóipari Próbapálya Zala Kft-nél töltöm. A cég fő tevékenysége a zalaegerszegi járműipari tesztpálya megvalósításához kapcsolódó feladatok ellátása, a beruházás koordinálása, valamint a tesztpálya versenyképes üzemeltetésének előkészítése. Az Európában is egyedülálló fejlesztés, valamint Magyarország egyik legnagyobb beruházásaként megvalósuló járműipari tesztpálya aktuális témát adott szakdolgozatomhoz. Dolgozatomat 4 fő pillére építettem fel. Elsőként egy helyzetelemzés keretein belül Zalaegerszeg városát, majd a globális trendek zalai vonatkoztatásait mutatom be. Ezen belül a demográfiai, munkaerőpiaci adatokat vizsgáltam, beleértve a zalai iparszerkezet alakulását az elmúlt évtizedekre visszamenőleg. Ezen trendek vizsgálata fontos részét képezik a gazdaságfejlesztési struktúra irányainak, hiszen szemlélteti a potenciális változásokat, lehetőségeket a várost és a térséget illetően. A folytatásban a hozzáadott érték elméleti megközelítésén túl, a gyakorlati fókuszok bemutatására is sor került. E tekintetben kétirányú kutatást végeztem, amely egy objektív és egy szubjektív vizsgálatból tevődik össze. A hozzáadott érték elemzése rendkívül komplex összefüggéseket tárt fel. Az országos objektív kutatás során megismerhettük az országos tendenciákat, majd ennek tükrében rávilágítottam a térségi vállalatok jellemzőire is a hozzáadott érték szempontjából. A hipotézisvizsgálatok alapján megállapítottam, hogy a fejlesztő típusú vállalatokat magas hozzáadott érték jellemzi. Ennek egyik fő komponense a humán erőforrás által generált hozzáadott érték nagyságrendje lehet. Az elemzésekből adódó eredmények alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a fejlesztő környezetben tevékenykedő vállalatok potenciális elemei lehetnek egy tudásalapú, innovatív jelentős hozzáadott értékkel működő gazdasági környezetnek. A szubjektív vizsgálat során egy primer kutatásom keretein belül a zalai térségben működő vállalatok fejlesztési elképzelései kerültek felmérésre, amely megerősítette feltételezéseimet, amely szerint: - a vállatok kutatás-fejlesztési kezdeményezései a térségben háttérbe szorulnak; - kevés a képzésre, valamint a humán erőforrás oktatására fordított idő; - a vizsgált vállalatok nem a kvalitatív, hanem a kvantitatív fejlődésben látják a növekedési lehetőségeket; - tudásépítés és a tudásalapú gazdaságfejlesztés lehetőségeit az ipar 4.0 változásainak megfelelően kevesen használják ki. A dolgozat következő részében az innováció, mint gazdaságfejlesztési erőforrás lehetőségeire tértem ki. Elsősorban kitörési pontok és megoldási irányok kerültek meghatározásra a tudásalapú, innovatív gazdaság irányába a zalai katalizátor projekt tükrében. A vizsgálataim tapasztalata alapján a jövőben komoly gazdasági fejlesztésre nyílhat lehetőség az innovációs potenciál előremozdításával, fejlesztésével oly módon, hogy a működés során a vállalatok magasabb hozzáadott értékű termékeket, illetve gyártási kultúrákat honosíthatnak meg. A térségi fejlődés ütemének javítását számos fejlesztő tevékenységet folytató egység, vállalat betelepítésével lehetne felgyorsítani. Ennek központi kapcsolati eleme, illetve a tudáskészség-és képesség generálása zalaegerszegi járműipari tesztpálya köré épülő ökoszisztémában, mint a térség katalizátorában képzelhető el.
|