| Summary: | Közgazdaságtudományok területén végzendő kutatásom tárgya a magyar egyedi beszámolókban nem kezelt halasztott adó elméleti és gyakorlati bemutatása az IAS 12 Nyereségadók nemzetközi számviteli standard és a hazai 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény tükrében. Dolgozatom eredményeképpen bemutatom a magyar számviteli törvény (továbbiakban: Sztv.) és az IFRS, azaz a nemzetközi számviteli szabályozás között fennálló legnagyobb eltérést mutató területet, a halasztott adót. Munkám során alkalmazott kutatási módszerek közé a szekunder, illetve primer kutatás tartozik. Szekunder kutatás alatt elsősorban a releváns szakirodalom megismerését értem. Primer kutatás keretében esettanulmányt végeztem, egy nemzetközi cégcsoport Magyarországon működő, konszolidálásba bevont leányvállalatának számviteli rendszerén keresztül nyertem bővebb betekintést a vizsgált téma gyakorlati alkalmazásába. Dolgozatom első részében a nemzetközi számviteli szabályozás szükségességét, a jelenlegi szabályozó rendszerek kialakulását és jellemzőit ismertettem elméleti oldalról. Továbbá, ehhez a részhez kapcsolódik még az nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok magyar viszonylatban történő megismerése, illetve szakirodalmi forrás segítségével egy nagyvonalú összehasonlítás a Számviteli törvényben foglaltakkal. Ezután rövid kitekintésként részleteztem az IFRS áttérés legfontosabb előnyeit, nehézségeit, valamint a legfontosabb sikertényezőket. Az IFRS szerinti konszolidáció folyamatának áttekintését azért tartottam fontosnak, mert a gyakorlatban vizsgált cég szempontjából releváns. Kutatásom következő részét képezi a Nyereségadók alapos elméleti áttekintése, a standard és a halasztott adó szerepének minél jobb megértése céljából. Itt megismerhetjük az IAS 12 Nyereségadók standard alkalmazási környezetét, a halasztott adó keletkezésének okait, számviteli tételeit, illetve a fejezet a magyar szabályozással való összehasonlítással zárul. A dolgozat további részében, a primer kutatásban vizsgált cégcsoport, majd a Magyarországon működő leányvállalat bemutatása következett. Az általános információk bemutatása után, nélkülözhetetlennek tartottam a számviteli rendszerének és beszámolási kötelezettségének az alapos áttekintését. Mindez azt a célt szolgálta, hogy be tudjam mutatni, illetve bizonyítani első feltevésem igazát, vagyis, hogy a kettős adatszolgáltatás valóban többlet teher a cégek számára. Ugyanakkor a számviteli rendszerük megismerése útján tudtam közelebb jutni a halasztott adó tekintetében az adott társaságnál jellemző tételekre, valamint annak megjelenésére a társaság pénzügyi kimutatásaiban, melyek bemutatása zárja a dolgozatomat. Dolgozatomban 3 fő állítás bizonyítását végeztem el. Első hipotézisemként azt a felvetést erősítettem meg, hogy az IFRS szerint készülő konszolidált beszámolóhoz szükséges adatszolgáltatás többletteher az adott leányvállalat számára, mivel egyedi beszámolóját magyar számviteli szabályozás szerint készíti. Második állításomat is bizonyítani tudtam, hiszen valóban igaz, hogy a halasztott adó a magyar elszámolási rendszerben jelen van – a társasági adó alap módosító tételek által -, annak ellenére, hogy a számviteli szabályozás nem kezeli. Harmadik hipotézisemet cáfolni kényszerültem, hiszen a magyar szabályozásban semmi nem utal arra, hogy bármiféle közeledés, szabályozás lenne a halasztott adó elszámolása, kezelése felé. Véleményem szerint a jövőben elengedhetetlenné válik a halasztott adók elszámolásának, kezelésének ismerete a könyviteli szolgáltatást végzők körében, hiszen szembetűnő, hogy mind a magyar szabályozás, mind pedig a hazai vállalatok, nagyvállalatok közelednek az IFRS-ek, az IFRS szerint készülő beszámolók felé. Azonban ahhoz, hogy a tartani tudjuk a lépést a világ, gazdaság, valamint a számviteli szakma fejlődésével, újdonságaival, ahhoz nekünk is változnunk, fejlődnünk kell.
|
|---|