| 520 |
3 |
|
|a A multinacionális vállalatok a megújulási lehetőségek közül az innováció, mint eszköz segítségével képesek előnyt szerezni a konkurenciával szemben és reagálni a piacon szüntelenül formálódó viszonyokra. A megújulás finanszírozási lehetőségei közt egyre gyakrabban megjelennek az állam által nyújtott visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott állami támogatások. Az Elkat Kft. az elmúlt időszakban több nagy volumenű, támogatással érintett beruházást is megvalósított, melyek elősegítették, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenységének eredményeként, új technológiai fejlesztéseket alkalmazva a piacon előnyösebb helyzetbe kerülhessen. Az állami támogatásokkal kapcsolatos átfogó információk ismertetésének részeként rendszereztem a Magyarországon elérhető vissza nem térítendő állami támogatásokat, valamint rövid összefoglalást készítettem a hazai pályázati struktúráról, támogatási rendszerről. Ezt követően konkrét példák ismertetésén keresztül a vállalat által sikeresen elnyert támogatásokra tértem ki. Kiemelten vizsgálatam a legutóbb sikeresen elnyert, lezárult, a vállalkozás 2017/2018. üzleti évét érintő pályázat feltételrendszerét, benyújtásái folyamatát. Részletesen megismertem az Elkat Kft. vissza nem térítendő állami támogatások továbbá a támogatás részeként megvalósuló kísérleti fejlesztés számviteli elszámolásának gyakorlatát. Jelen projekthez magas költségarányú K+F tevékenység is társul, melynek értékét a vállalkozás számviteli politikája alapján nem aktiválja, a tárgyidőszaki eredmény terhére számolja el. A tény a hipotézisek alapján meglepő, de ennek okai és okozatai a dolgozat részét képzik. A szekunder és primer kutatásaim során megvizsgáltam az elmúlt két gazdasági év, illetve a tervezett adatokat alapul véve a vállalat által igénybe vett támogatások összetételét és számviteli hatását. Véleményem szerint nagy előnyt jelent az Elkat Kft számára ez a lehetőség, eltekintve a ténytől, hogy több előírásnak is meg kell felelni és szükség van a folyamatos nyomon követés biztosítására is. Végezetül utolsó témakörként átfogó módon kitértem a konszern viszonyból adódó elszámolásbeli különbségekre, melyek a támogatással érintett eszközök nyilvántartásában jelennek meg a legnagyobb mértékben. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a társaság köteles egyrészt a magyar számviteli szabályoknak megfelelve vezetni könyveit és összeállítania az éves beszámolóját, másrészt a német anyavállalat részére az adatokat az IFRS szerinti szabályrendszer alapján szolgáltatni. A folyamatok gördülékeny működését nehezíti, hogy lényeges eltérések jelennek meg a magyar és a nemzetközi szabályozásokban. A társaságnál előforduló gyakorlati példákon keresztül mutattam be nagy vonalakban az IAS 20 (állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele) és az IAS 38 (immateriális javak) standardokban rögzített szabályrendszer alkalmazását. A dolgozatom megírása során a következő javaslattételek fogalmazódtak meg bennem: - Munkaszámok használata a vállalat főbb termékcsoportjaira - K+F költségek aktiválási lehetőségének kihasználása - Nem realizált árfolyamveszteség elhatárolási lehetőségének mérlegelése - Kizárólagos IFRS szerinti könyvvezetés és beszámoló készítés.
|