| Summary: | 2014 óta a FairConto Zrt.-nél dolgozom könyvelési munkatársként. Munkám során kisebb-nagyobb forgalmú kereskedő, szolgáltató társaságok és egyéni vállalkozások teljes körű könyvelési feladatait látom el. A FairConto Zrt. végzi régiónk egyik jelentős építőipari vállalatának a Naste-Bau Kft.-nek a könyvelését is. Szakdolgozatomban ennek a vállalatnak a vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmezőségi helyzetét vizsgáltam. Az elemzést három év beszámolóinak adatai alapján és szakirodalmak segítségével végeztem el. A Naste-Bau Kft. a szakdolgozat írásának évében ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. Fő profiljuk a környezetrendezés, ami magába foglalja a burkolatépítést, a tájépítést-parképítést és a vízépítést is. A vállalkozás árbevétele dinamikusan fejlődött az elmúlt 15 év során, a létszám is jelentősen nőtt csak úgy, mint a gépi erőforrások. Szakdolgozatomat a munkahelyem rövid bemutatásával kezdtem. Ezután ismertettem a Naste-Bau Kft. megalakulását, tevékenységét, célkitűzéseit, majd a számviteli politikáját mutattam be röviden. Dolgozatomban az elemzés eszköze a beszámoló, így a második fejezet a számviteli beszámolóról és az elemzésről szól általánosságban. Több szakirodalom felhasználásával tértem ki a beszámoló szerepére, fajtáira, az elemzés szükségességére és a különböző elemzési módszerekre. A dolgozat további fejezeteiben elemeztem először a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetét, ezt követően a jövedelmezőség alakulását, végül a tevékenység hatékonyságát és az eredményt. A vagyoni helyzet vizsgálatát az eszközök és források összetételének bemutatásával kezdtem. A vállalkozásnál a forgóeszközök aránya a legmagasabb, de 2016-ban és 2017-ben már mondhatni majdnem megegyezik a befektetett eszközök arányával. A társaság magas tárgyieszközállománnyal rendelkezik, értékét 2016-ban és 2017-ben további nagyobb értékű gépek beszerzése is növelte, az eszközök többsége a tevékenységet közvetlenül szolgáló üzemi gép, berendezés. A forgó eszközök legnagyobb arányát a követelések teszik ki, ami magas kintlévőségre utal, erre érdemes odafigyelni. A források valamivel több, mint felét a saját tőke teszi ki, ami pozitívum. 1-2 %-át a céltartalékok, a társaság növénytelepítési munkái jellemzően 3 év ápolással egészülnek ki melyre, mint jövőbeni költségre képeznek céltartalékot. A nagy értékű tárgyieszközök lízingeltek, ezért a vállalkozás rendelkezik hosszú lejáratú kötelezettségekkel. A hosszúlejáratú kötelezettségek a kötelezettségek közel 20%-át teszik ki 2016-ban és 2017-ben. A vagyonfedezettség vizsgálata megmutatta, hogy a saját tőke önmagában is fedezetet nyújt a befektetett eszközökre. Ez pozitívum, hiszen azt jelenti, hogy nem lenne szükség idegen tőke bevonására a gazdálkodásba. A tőkeszerkezet vizsgálatánál is látszott, hogy a vállalkozás tőkeerős, az eladósodottság esélye nem áll fenn. A pénzügyi helyzet feltérképezését a likviditás vizsgálatával kezdtem. Láthatóvá vált, hogy a vállalkozásnak nem kell fizetésképtelenségtől tartani. A likviditási mutatók értéke ugyan csökkent 2015-ről 2016-ra és ennél csak kisebb mértékű javulás látható 2017-re, a mutatók értéke így is az elfogadható szint felett van. A 2016-ban bevont külső finanszírozásnak az adósságállomány vizsgálatánál is érződik a negatív hatása. A különböző mutatók értéke ettől függetlenül itt is pozitívan értékelendő, a társaság legnagyobb arányban saját forrásból gazdálkodik. A negyedik fejezetben a tevékenység jövedelmezősége, hatékonysága és az eredmény elemzése történt meg. 2015-ről 2016-ra és 2017-re jelentősen csökkent a jövedelmezőség az árbevétel csökkenése miatt, 2016-ról 2017-re minimális javulás tapasztalható. A vállalkozás legfőbb bevételi forrása a burkolatépítésből származik, jellemzően közlekedési felületek burkolásából, és az elkészült utak melletti terület rendezéséből. Az útépítések viszont jellemzően kormányzati megrendelésekre indulnak, a megrendelések pedig általában 3-4 évente erősödnek fel. Ezért láthatunk nagymértékű ingadozást a vállalkozás árbevételében. Ez a hatás továbbgyűrűzik, hiszen a hatékonyság vizsgálatot is az eredménykimutatás segítségével végezzük, az eredményelemzést szintén. Az árbevétel közel 50%-kal esett vissza 2016-ra és 2017-re. Ezzel párhuzamosan mozgott az anyagjellegű ráfordítások értéke is, az értékcsökkenési leírás értéke az eszközbeszerzések miatt évről évre növekedett, a legtöbb egyéb bevételt is 2015-ben számolt el a vállalkozás. A növekvő adósságszolgálat miatt a pénzügyi műveletek ráfordításai is növekvő tendenciát mutatnak. Mindezek együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy az adózott eredmény 2016-ban és 2017-ben töredéke a 2015-ben realizált nyereségnek. A tendencia viszont nem folytatódik, 2018-ban már jelentős javulás lesz tapasztalható. Ettől függetlenül természetesen negatív jelenség az árbevétel ilyen fokú visszaesése, de ez sajnos ágazati sajátossága az építőiparnak. Éppen ezért elmondható, hogy nem hírtelen jött visszaesésről van szó, a vállalat ezzel előre tisztában volt és ennek megfelelően tervezte meg adott évi gazdálkodását.
|
|---|