| 520 |
3 |
|
|a Szakdolgozatom témájaként a jövedelemelszámolás számvitelének témakörét választottam. Témaválasztásom többek között az indokolja, hogy ma Magyarországon egyre nagyobb hangsúlya van a keresetek alakulásának, hiszen az Európai Unión belüli szabad munkavállalásnak, illetve annak köszönhetően, hogy az emberek számára már egyre inkább nem okoz gondot a lakóhelyük elhagyása, esetlegesen a folyamatos ingázás a jobb megélhetés érdekében, egyre több ember hagyja el az országot. Ez problémát okoz az itthoni munkáltatók számára, hiszen főleg az értékes szakmunkás munkavállalók száma csökken rohamosan az elvándorlásnak köszönhetően. A téma kifejtését a Zalavíz Zrt.-n keresztül szemléltetem. A dolgozat elején röviden bemutatom a Zalavíz Zrt. kialakulásának történetét, valamint tevékenységét. Kitérek a szervezeti felépítésre, ahol külön bemutatom a szervezeti egységek feladatait, valamint röviden ismertetem a vállalat személyügyi szabályzatát. A harmadik fejezetben ismertetem a főbb fogalmakat, mint bér, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetés, ezzel is felkészítve az olvasót a későbbi fejezetekre. Kitérek a munkabér elemeire, a munkáltatót illetve munkavállalót terhelő bruttó munkabérből történő levonások (bérjárulékok) mértékére. Bemutatom a munkaerőköltségeket, ide tartoznak a munkavállalókat közvetlenül vagy közvetetten érintő javadalmaztatások köre, valamint az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó valamennyi költség. A negyedik fejezetben a jövedelem elszámolás számvitelét részletesen ismertetem a Zalavíz Zrt.-nél. Bemutatom a bértervezés jelentőségét és menetét, valamint négy évre visszamenőleg elemzem a társaság bérgazdálkodását. Vizsgálom vállalati szinten az átlagbérek alakulását és országos szinten összehasonlítom a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresettel. Külön-külön is megvizsgálom a fizikai illetve szellemi munkavállalók átlagkeresetének alakulását, amit nemzetgazdasági és megyei szinten hasonlítok össze. A személyi jellegű ráfordítások arányának jelentősége miatt vizsgálom annak alakulását, valamint elemeit. A bérköltség elemzését a bérigényesség mutatójával, valamint a bér szerkezete (munkabér elemei) szerint végeztem el, így vizsgálva az alapbér, kiegészítő fizetés, valamint egyéb bérek és bérjárulékok alakulását. A bérek és a termelés kapcsolatának értékeléséhez két mutatószámot vizsgáltam, a bérhányadot és a bérrentabilitási mutatót. A munkaerőköltségek elemzésére külön alfejezetet szántam, ahol a munkaerőköltség hányadot, az egy főre jutó munkaerőköltséget, az egy teljesített órára jutó munkaerőköltséget és az egy főre jutó képzési költségeket vizsgáltam meg. Bemutatom a Zalavíz Zrt. által használt Nexon humán és bérszámfejtő rendszert, majd végig vezetem főbb lépéseken keresztül a bérszámfejtés menetét a társaságnál, amit a programból kinyert képekkel is szemléltetek. A következő fejezetben röviden kitérek a Zalavíz Zrt., mint társadalombiztosítási kifizetőhely jelentőségére. Az emberi erőforrás gazdálkodás elemzésének részeként, a vállalat létszám összetételének elemzését végzem el. Bemutatom, hogy alakult az elmúlt négy évben a vállalat átlagos állományi létszáma. Továbbá a létszámösszetételt vizsgáltam szellemi és fizikai dolgozók arányára, valamint állományi létszám végzettség és ágazat szerinti megoszlására vonatkozóan is. Vizsgáltam a munkaerőmozgás (fluktuáció) alakulását, ezen belül a be- és kilépési forgalmat, a váltás intenzitását és munkaerő-forgalmat. A vizsgált időszakon belül megnéztem a társaság munkavállalóinak kilépési módjait. Mivel a munkaerőmozgás jelentős költségeket okozhat egy vállalatnak, ezért a társaságnál megvizsgáltam a fluktuáció költségeit is. Végül bemutatom a vállalat cafetéria rendszerét, az azon belül adható juttatások mértékét és elemeit. A társaságnál az igénybevétel menetét, gyakorlatát. Kitérek a 2019. évi munkáltatói juttatásokat érintő változásokra is. A dolgozatban végzett elemzések során megállapítottam, hogy a Zalavíz Zrt.-t is érintette a munkavállalók elvándorlása, azonban annak köszönhetően, hogy a vállalat kellő figyelmet fordít dolgozói véleményére, elégedettségére, még időben észlelte a kialakult helyzet súlyát és intézkedéseket tett a probléma megállítása érdekében.
|