| 520 |
3 |
|
|a Napjainkban egyre gyakoribbá válik, hogy a gazdasági társaságok jogutóddal vagy jogutód nélkül megszűnnek. Egy vállalkozás számára ez nagyon sok többletfeladattal és döntéssel jár. Ha gazdasági tevékenységbe kezdünk, akkor mindent megteszünk annak érdekében, hogy azt eredményesen tudjuk folytatni. Azonban ez nem egyszerű feladat, mivel számtalan kihívással kell szembenézni a tevékenységünk során. Ha a sikeres vezetés nem valósul meg, akkor a gazdasági társaság válsághelyzetbe kerül. Ebből az állapotból rendkívül nehéz talpra állni, ezért a következménye legtöbb esetben a megszűnés valamilyen formája. Szakdolgozatom elméleti részét a gazdasági társaságok megszűnését kiváltó okok ismertetésével kezdtem, amelyet két részre bontottam: 1) Saját elhatározásra történő megszűnés 2) Külső kezdeményezésre történő megszűnés Mivel dolgozatom fő témája a jogutód nélküli megszűnések, ezért a továbbiakban a saját elhatározásra történő megszűnéseken belül a végelszámolás folyamatát, főbb tudnivalóit részleteztem. A külső kezdeményezésre történő megszűnésen belül a felszámolási eljárások folyamata, szabályai keltették fel a figyelmemet. A bevezetésben feltett kérdéseimre is választ adtam a szakdolgozatomban, amelyek a következők: • Ki ellen indítható, valamint ki kezdeményezheti a felszámolási eljárást? • Kikre milyen határidők vonatkoznak? • Ki lehet felszámoló? • Mi a folyamata egy felszámolási eljárásnak? Az elmélet után a gyakorlatra helyeztem a hangsúlyt. A felszámolási eljárások során általában a vállalkozások jogutód nélkül szűnnek meg. Nagyon kevés eljárás zárul le egyezséggel. Dolgozatom témájának éppen azért választottam ezt, mert érdekesnek, különlegesnek, példaértékűnek tartottam egy ilyen eset bemutatását. A VA-VESTOR Ingatlanhasznosító Kft. 2006-ban alakult, magánszemélyek és gazdasági társaságok részvételével. Első lépésként bemutattam az előzményeket, hogyan jutott el a cég addig, hogy felszámolási eljárást indítsanak ellene. Az egyik szállítójuk adta be a felszámolási eljárás iránti kérelmet. Mivel a felszámolási eljárás megindításával minden követelés esedékessé válik, így a jelentős összegű beruházási hitelük is. Elemeztem a felszámolási időszak előtti záró beszámolót és mutatószámokkal prezentáltam az előző évi adatokhoz viszonyítva a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetét. A bemutatott példámnál elengedhetetlen volt az eljárás időszaka alatti tevékenység folytatása. Esetünkben nemcsak a VA-VESTOR Kft. életére volt befolyással az eljárás folyamata, hanem az épületben működő egyéb vállalkozások tevékenységére is. Ezt követően fontosnak tartottam megvizsgálni, hogy milyen volt a hitelezők és a tulajdonosok együttműködése. Ennél az eljárásnál közös volt az adós és a hitelezők érdeke, vagyis a megegyezés. A következő fejezetben betekintést nyertem az egyezségi tárgyalások bonyolításának szabályaiba, amely kiemelten fontos rész volt a szakdolgozatomban. Ez nagyon nehéz, bonyolult folyamat volt a cég számára, amely sok munkával és költséggel járt. Annak ellenére, hogy a felszámolási eljárást kérelmező szállító nem támogatta az egyezséget, a folyamat mégis sikerrel zárult. A későbbikben velük is konszenzusra jutott a Kft. A rendkívül magas összegű hitelező, a bank is támogatta a megegyezést. A felszámolási eljárás befejeztével a felszámoló készített egy záró beszámolót, aminek a felépítését mutattam be. E dokumentum alapján történt az eljárás befejezése utáni nyitómérleg elkészítése. A nyitás után rendezni kellett azokat a megállapodásokat, egyezségeket, szerződéseket is, amelyek a felszámolás befejezésekor létrejöttek. Ezeket az egyezségi tárgyalások és egyéb szerződések alapján kellett megtenni. Végül bemutattam a VA-VESTOR Kft. utóéletét. A vállalat sikeresen kilábalt a felszámolási eljárásból, ami nehéz munkát jelentett számukra, de megérte, hiszen ma is működik a társaság. Van esély? Összességében elmondható, a bemutatott sikertörténet alapján, hogy igen.
|